Számos kozkázat leselkedik a cégekre közép-európában

Számos kozkázat leselkedik a cégekre közép-európában

A közép-európai pénzügyi vezetők szerint gazdasági kilátásokat főként az orosz-ukrán háború befolyásolja, ugyanakkor jelentős hatással bír az infláció és az ellátási láncok problémái is.

Több mint 600 vállalat pénzügyi vezetőjét kérdezte meg a Deloitte Central Europe CFO felmérése a cégük előtt álló kihívásokról, a várható gazdasági környezetről, illetve azokról a tényezőkről, melyek hatással lesznek a működésükre 2023-ban. A válaszok alapján kockázatok főleg olyan tényezőkből erednek, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.

A vizsgált országokban a cégvezetők átlagosan 0,33 százalékos GDP-növekedésre számítanak 2023-ban, ami jelentős visszaesés a 2022-es 2,3 százalékos növekedéshez viszonyítva és hasonló ahhoz, amit 2021-ben, a koronavírus-járvány idején mértek, amikor 0,25 százalék volt a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás.

Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások (-86 százalék), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág várakozásai (-73 százalék), de minden iparágban visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest. A jelentősen lassuló gazdasági növekedés mellett sokkal többen számítanak a munkanélküliség emelkedésére – jelenleg a pénzügyi vezetők kétharmada szerint erre kell készülni. Ez az arány Magyarországon még régiós összevetésben is kiemelkedő, 85 százaléka a cégvezetőknek arra számít, hogy emelkedik majd a munkanélküliek aránya.

A válaszadók úgy vélik, hogy az infláció továbbra is magas maradhat, 70 százalékuk válaszolta azt, hogy emelkedésre számít 2022-höz képest. Ezzel szemben, a magyar pénzügyi vezetők körében a legmagasabb azok aránya, akik a következő évben az infláció csökkenésére számítanak. Ez egybecseng az elemzői várakozásokkal is, akik szintén a legutóbb mért 25,7 százalékos infláció csökkenését prognosztizálják.

A vállalatvezetők több mint fele érzi azt, hogy jelentős a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság. Miközben tavaly csupán 43 százalékuk gondolta így, ez mostanra már 55 százalékra emelkedett.

A kutatás arra is kitért, hogy mik a legfontosabb kockázatok a közép-európai vállalatok előtt, a pénzügyi vezetők szerint a csökkenő belső kereslet, a geopolitikai kockázatok és a képzett munkaerő hiánya tartoznak ide leginkább. Tehát arra számítanak, hogy a gazdaság lassulása miatt mérséklődik a kereslet, ami ronthatja az üzleti eredményeket, miközben az ukrajnai háború miatt jelentősek a külső kockázatok. A képzett munkaerő hiánya évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, a legtöbb országban munkaerőhiány van, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy segít.

A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO felmérésben mért 61 százalékos szintje 2015 óta a legmagasabb érték.

A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83 százaléka) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.

A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30 százalék) megelőzte a bankhitelt (25 százalék), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma. Ennek oka elsősorban az emelkedő globális kamatkörnyezetben kereshető, a jelenlegi kamatszintek mellett jelentősen romlott a banki hitelek versenyképessége.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásaival kapcsolatban is jóval pesszimistábbak lettek elsősorban a magas infláció, a lassuló növekedés és a szigorú monetáris politika miatt. A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4 százalékról meredeken zuhantak -17 százalékra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat.

A jelentősen romló kilátások miatt a beruházásokkal is sokkal óvatosabbak a vállalatvezetők, illetve a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban is csökkentek a várakozásaik. Ennek ellenére a közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele nyilatkozott úgy, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad. A többség a kialakult nehéz környezetben sem vetné el a bővülés lehetőségét, a költségcsökkentés pedig a pénzügyi vezetők mintegy tizedénél számít elsődleges célnak 2023-ra vonatkozóan.

A tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. A legmagasabb szintű hőségriasztást július 18-ig hosszabbította meg az NNGYK és a Katasztrófavédelem.

Az angol labdarúgó-válogatott utolsó pillanatban szerzett góllal hátrányból fordítva 2-1-re legyőzte a holland csapatot a németországi Európa-bajnokság Dortmundban játszott szerdai elődöntőjében. Kifejezetten nagy iramban kezdődött a mérkőzés, a várakozásoknak megfelelően valamelyest a hollandok voltak aktívabbak. Ugyan nagy helyzet nem volt a meccs elején, az Oranje mégis vezetést szerzett Simons egyéni villanásának köszönhetően, ugyanis labdaszerzése után egy pontos lövéssel maga is fejezte be az akciót. Hátrányban nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak az angolok, akik 11-esből hamar egy...