Számos kozkázat leselkedik a cégekre közép-európában

Számos kozkázat leselkedik a cégekre közép-európában

A közép-európai pénzügyi vezetők szerint gazdasági kilátásokat főként az orosz-ukrán háború befolyásolja, ugyanakkor jelentős hatással bír az infláció és az ellátási láncok problémái is.

Több mint 600 vállalat pénzügyi vezetőjét kérdezte meg a Deloitte Central Europe CFO felmérése a cégük előtt álló kihívásokról, a várható gazdasági környezetről, illetve azokról a tényezőkről, melyek hatással lesznek a működésükre 2023-ban. A válaszok alapján kockázatok főleg olyan tényezőkből erednek, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.

A vizsgált országokban a cégvezetők átlagosan 0,33 százalékos GDP-növekedésre számítanak 2023-ban, ami jelentős visszaesés a 2022-es 2,3 százalékos növekedéshez viszonyítva és hasonló ahhoz, amit 2021-ben, a koronavírus-járvány idején mértek, amikor 0,25 százalék volt a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás.

Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások (-86 százalék), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág várakozásai (-73 százalék), de minden iparágban visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest. A jelentősen lassuló gazdasági növekedés mellett sokkal többen számítanak a munkanélküliség emelkedésére – jelenleg a pénzügyi vezetők kétharmada szerint erre kell készülni. Ez az arány Magyarországon még régiós összevetésben is kiemelkedő, 85 százaléka a cégvezetőknek arra számít, hogy emelkedik majd a munkanélküliek aránya.

A válaszadók úgy vélik, hogy az infláció továbbra is magas maradhat, 70 százalékuk válaszolta azt, hogy emelkedésre számít 2022-höz képest. Ezzel szemben, a magyar pénzügyi vezetők körében a legmagasabb azok aránya, akik a következő évben az infláció csökkenésére számítanak. Ez egybecseng az elemzői várakozásokkal is, akik szintén a legutóbb mért 25,7 százalékos infláció csökkenését prognosztizálják.

A vállalatvezetők több mint fele érzi azt, hogy jelentős a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság. Miközben tavaly csupán 43 százalékuk gondolta így, ez mostanra már 55 százalékra emelkedett.

A kutatás arra is kitért, hogy mik a legfontosabb kockázatok a közép-európai vállalatok előtt, a pénzügyi vezetők szerint a csökkenő belső kereslet, a geopolitikai kockázatok és a képzett munkaerő hiánya tartoznak ide leginkább. Tehát arra számítanak, hogy a gazdaság lassulása miatt mérséklődik a kereslet, ami ronthatja az üzleti eredményeket, miközben az ukrajnai háború miatt jelentősek a külső kockázatok. A képzett munkaerő hiánya évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, a legtöbb országban munkaerőhiány van, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy segít.

A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO felmérésben mért 61 százalékos szintje 2015 óta a legmagasabb érték.

A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83 százaléka) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.

A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30 százalék) megelőzte a bankhitelt (25 százalék), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma. Ennek oka elsősorban az emelkedő globális kamatkörnyezetben kereshető, a jelenlegi kamatszintek mellett jelentősen romlott a banki hitelek versenyképessége.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásaival kapcsolatban is jóval pesszimistábbak lettek elsősorban a magas infláció, a lassuló növekedés és a szigorú monetáris politika miatt. A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4 százalékról meredeken zuhantak -17 százalékra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat.

A jelentősen romló kilátások miatt a beruházásokkal is sokkal óvatosabbak a vállalatvezetők, illetve a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban is csökkentek a várakozásaik. Ennek ellenére a közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele nyilatkozott úgy, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad. A többség a kialakult nehéz környezetben sem vetné el a bővülés lehetőségét, a költségcsökkentés pedig a pénzügyi vezetők mintegy tizedénél számít elsődleges célnak 2023-ra vonatkozóan.

Januárhoz képest 8 százalékkal több hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Az eladó lakások és házak kínálata 146 ezerre bővült. Országrészenként eltérő mértékű az emelkedés.

Várhatón év végére készül el az osztrák főváros egyik legfontosabb kerékpáros útvonala, a holland mintára újjáépítendő út még ausztriai léptékben is minőségi ugrást jelent majd. A bécsi főpályaudvart a belvárossal összekötő kerékpárutat, az Argentinierstraßét évente több mint egymillióan használják.