Áthatja az online kereskedelmet a rejtett befolyásolás

Áthatja az online kereskedelmet a rejtett befolyásolás

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, úgynevezett sötét mintázatú módszerekkel próbálja manipulálni a fogyasztókat az online térben.

Az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network; CPC) nyilvánosságra hozta annak az összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálatnak az eredményeit, amely az úgynevezett sötét mintázatok jelenlétét mérte fel az online kereskedelemben. A vizsgálat – melynek magyar részről a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is résztvevője volt  Európa-szerte csaknem 400 online boltra terjedt ki a ruházati áruházaktól az elektronikai cikkekig, három ismert manipulatív gyakorlatra összpontosítva: a hamis visszaszámlálásokra, a többletvásárlásra sarkalló webes felületekre és az információ-elrejtésre.

Az eredmények alapján a webhelyek csaknem 40 százaléka alkalmazta a három jogsértő technika valamelyikét. 42 áruház sürgette a fogyasztókat hamis visszaszámlálóval, 54 weboldal pedig a kereskedők érdekeit szolgáló választási lehetőségek (p��ldául drágább termékek vagy szállítási lehetőségek) felé terelte a vásárlókat a felület kialakításával vagy nyelvezetével. 70 webhely rejtett el fontos információkat (például a szállítási költségekről, a termékek összetételéről vagy az olcsóbb lehetőségekről); 23 weboldal pedig valamilyen előfizetés megkötés��re próbálta rábírni a fogyasztókat ugyanezzel a technikával. A vizsgálat kiterjedt a boltok applikációinak vizsgálatára is: 102-ből 27 esetben bukkant fel valamelyik sötét mintázat.

Az egyes tagállami hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett webáruházakkal a kifogásolható gyakorlatok megszüntetése érdekében, szükség esetén pedig eljárásokat indítanak a jogsértések mielőbbi felszámolására.

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évek során számos alkalommal fellépett már a fogyasztók rejtett befolyásolásával szemben, ugyanis az európai akció során vizsgált kereskedői technikák idehaza sem ismeretlenek. Az információ-elrejtéssel kicsalt előfizetések ügyében milliárdos nagyságrendű hatósági bírságra is volt már példa Magyarországon.

Ezen kívül a GVH jelenleg is vizsgál online platformokat a fogyasztókat nyomás alá helyező, de az árat vagy készletet valójában nem befolyásoló, kamu visszaszámláló órák miatt. A nemzeti versenyhatóság legutóbb tavaly ősszel – egy mostanihoz hasonló gyorselemzést követően – a Magyarországon elérhető légitársaságokat figyelmeztette nyomatékosan arra, hogy jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során változtassanak a fogyasztói döntéseket észrevétlenül torzító módszereiken.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.