A csökkentésére irányuló intézkedések ellenére az Európai Unióban keletkező veszélyes hulladék mennyisége 2004 óta folyamatosan emelkedik – derült ki az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentéséből. A felülvizsgálat rávilágít arra, hogy a veszélyes hulladék kezelésének olyan jelenlegi és jövőbeli kihívásaira kell megoldást találnunk, mint az osztályozás javítása, a nyomonkövethetőség biztosítása, az újrahasznosítás növelése, valamint a továbbra is jövedelmező üzletnek számító illegális kereskedés elleni küzdelem.
Egyre több veszélyes hulladék keletkezik, és az Uniónak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. A veszélyes hulladék kezelésének legelőnyösebb módja az újrafeldolgozás és az energetikai hasznosítás. Az ártalmatlanítás csak végső megoldásként kerülhet szóba. Az Unióban keletkező veszélyes hulladéknak mégis továbbra is több mint 50 százaléka lerakóba kerül. Áttekintésünkben bemutatjuk, hogy a veszélyes hulladék keletkezésének megakadályozása, illetve az ilyen hulladék kezelése továbbra is kihívást jelent, de lehetőségeket is kínál
– ismertette ki Eva Lindström, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag.
A veszélyes hulladék kezelésének legjobb módja az, hogy eleve megelőzzük annak keletkezését, ami már 1991 óta uniós prioritás.
Az EU intézkedéseinek középpontjában a gazdasági szereplők terméktervezési és -gyártási módjának befolyásolása, a szennyezők felelőssé tétele, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatása áll. Mindezen kezdeményezések ellenére az Unióban keletkező veszélyes hulladék mennyisége nem csökken.
A veszélyes hulladékot az erre a célra kijelölt létesítményekben, szigorú szabályok és biztonsági követelmények betartásával kell kezelni. Az ebből eredő adminisztratív terhek és a gazdasági szereplőkre háruló magasabb költségek felvetik a veszélyes hulladékkal való kereskedés kockázatát, ami abban áll, hogy egyes gazdasági szereplők nem jelentik be a náluk keletkező hulladékot veszélyesként, hanem azt illegálisan lerakják vagy jogellenesen máshová szállítják.
Az Európai Számvevőszék szakemberei kiemelték, hogy a veszélyes hulladék megfelelő osztályozása és nyomon követése révén jobban elkerülhető a nem megfelelő kezelés és megszűnhetnek az illegális kerülőutak, de megjegyzik azt is, hogy a veszélyes hulladékot a különböző tagállamok eltérően osztályozzák. A számvevők szerint az Európai Bizottság is jobban törekedhetne az alkalmazandó uniós jogszabályok harmonizálására. A nemzeti elektronikus veszélyeshulladék-nyilvántartásoknak a hulladékszállítás tervezett európai nyilvántartásával való összehangolása elősegítheti a veszélyes hulladék eredményesebb nyomon követését annak teljes életciklusa során.
Ideális esetben a veszélyes hulladékot újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra kell előkészíteni. Sok veszélyes hulladék azonban nem alkalmas újrafelhasználásra, míg az újrafeldolgozást műszaki nehézségek és az újrahasznosított termék piaci lehetőségeinek hiánya korlátozza. Áttekintésükben a számvevők rámutatnak, hogy az újrafeldolgozási technológiák tökéletesítése és a kapacitás növelése lehetőségeket kínálna: például a kritikus fontosságú nyersanyagok elektronikus berendezésekből és egyéb hulladékból történő visszanyerése az Unió stratégiai autonómiájának hasznára válna.
A veszélyes hulladékkal való illegális kereskedés és annak illegális lerakása sajnos továbbra is jövedelmező üzletnek számít.
A becslések alapján az éves bevétel csupán a kereskedést tekintve 1,5 milliárd és 1,8 milliárd euró közé tehető.
Ritka a felderítés, a nyomozás és a vádemelés is, a büntetések pedig aránytalanul alacsonyak.
A Számvevőszék közleménye azzal zárult, hogy a veszélyes hulladék jobb nyomon követését és a hamis nyilatkozatok elleni küzdelmet lehetővé tevő digitalizáció, valamint nagyobb visszatartó erejű szankciós mechanizmus révén korlátozni lehetne a veszélyes hulladékkal való illegális kereskedés lehetőségeit. Ugyanezt elősegítheti az Európai Bizottság 2021. évi, témába vágó javaslata is, amely teljes egészében megtiltaná a lerakási célú hulladékszállítást.
