Egyfajta visszarendeződés jellemezte az októberi cégtrendet, mind az eljárások megindításában, mind az alapítások, megsz��nések esetében. A KATA-módosítás miatt kialakult szeptemberi hullámok mérséklődni látszanak, de a december és január hónapok még tartogathatnak meglepetést, mivel az év végi beszámolókat sok esetben felhasználják tevékenységet záró beszámolónak a cégek, ezzel mentesülve a két beszámoló készítésének költségei alól. Ami jelen esetben figyelemfelkeltő az Opten adatbázisa alapján, az a felszámolási eljárások számának dinamikus növekedése. Mindez nem csupán októberre, hanem már szeptemberre is igaz volt, amikor is a fókusz leginkább a KATA változáshoz kapcsolódó végelszámolásokra irányult.
Októberben megfordult az 5 hónapja tartó trend, így a cégmegszűnések száma 4 százalékkal meghaladta az újonnan alapított cégek számát. A megszűnt cégeken belül mostanáig a kényszertörléssel megszüntetettek voltak a meghatározók, de októberben a végelszámolási eljárással törölt cégek vették át a stafétabotot, 41 százalék -kal részesedve a megszűnésekből.
Az elmúlt években jó néhány tényező tette próbára a gazdaságot. A koronavírus-járvány 2020-ban és 2021-ben Damoklész kardjaként lebegett a vállalkozások feje felett, amit 2022-ben felváltott az ukrajnai háborús helyzet, az európai energiaválság, a magas infláció, az árfolyamingadozás és még számos tényező. A számok mögé nézve az látható, hogy a szeptemberi és októberi kiugró növekedés a felszámolásokban részben pandémia utóhatása, részben ugyanakkor már a fizetésképtelenség felerősödése.
A kényszertörlési eljárásokra vonatkozó moratórium 2021 nyarán megváltozott, aminek eredményeként, az azt követő hónapokban jelentősen megnövekedett ezen eljárások száma. Egy-egy eljárás esetében átlagosan minimum 1-1,5 évre van szükség ahhoz, hogy egy céget töröljenek a cégjegyzékből, de az is hónapokat vesz igénybe, hogy egy céggel szemben indított eljárás átforduljon egy másik eljárásba (például kényszertörlésből felszámolásba).
A 2022 szeptemberi és októberi, induló felszámol��si eljárások cégeinek mintegy 60 százaléka a moratóriumot követő fél éven belül került kényszertörlési eljárás alá, amely idén szeptemberben, októberben fordult át felszámolási eljárásba. A koronavírus-járvány utóhatását erősíti, hogy az októberben induló felszámolási eljárásokban leginkább érintett nemzetgazdasági ágak erőteljes kapcsolatot mutatnak a pandémia időszaka alatt veszélyeztetett ágazatokkal.
Októberben 1252 céggel szemben indult felszámolás, ami 20 százalékkal haladta meg a szeptemberi új eljárásokat, és közel négyszerese az előző év hasonló időszakának.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy amennyiben az elmúlt öt év egyes hónapjait vizsgáljuk, akkor nem találunk olyan hónapot, ahol az indított felszámolási eljárások akár csak megközelítenék az idei szeptemberi vagy októberi számokat.
Az októberi új felszámolási eljárások aránya az ágazatban működő cégekhez viszonyítva jellemzően 0,3 százalék, kivéve az építőipart, ahol a legmagasabb ez az érték – 0,5 százalék –, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység esetében mindössze 0,1 százalékról beszélhetünk.
Bár tömeges fizetésképtelenségről még nem beszélnek a számok, de figyelemmel a szeptemberi és októberi adatokra, a cégek nem lazíthatnak, továbbra is nyitott szemmel kell járniuk. Az építőipar egyre nagyobb nehézségekkel küzd az állami beruházások visszafogása és egyéb tényezők miatt, míg számos elemzés az alapszükségletek kielégítésén kívüli kereskedelem nehézségeiről beszél, és az energiaválság sem gyakorol jótékony hatást számos energiaintenzív területen
– elemezte a trendeket Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.
Az Opten ��� Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Bács-Kiskun és Békés megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád megye produkálta.
