Óvatosabbá váltak a lakáskorszerűsítési tervek

Óvatosabbá váltak a lakáskorszerűsítési tervek

A lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei a negyedik negyedévben kissé visszaestek negyedéves és éves összevetésben egyaránt. Az Otthonfelújítási program kifutása, valamint a gyorsan emelkedő építőanyag- és kivitelezési árak finanszírozási oldalról nehezítik a korszerűsítési munkák elvégzését.

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 első negyedévében érte el a csúcsot. A negyedik negyedévben – hasonlóan a második és harmadik negyedévhez – a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak – derült ki a GKI és a Mastersplast közös, negyedéves, 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív felmérésének eredményeiből.

A 2022. októberi megkérdezés adatai szerint a háztartások 3,5 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 14,5 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – mintegy 720 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100, az egy negyedévvel ezelőttinél 80 ezerrel alacsonyabb.

A rezsiszabályok változása (azaz a rezsi emelkedése a háztartások számottevő részénél) jelentős ösztönző erőt jelenthet az energia-hatékonyságot javító beruházások számára. Ugyanakkor a gyorsan pörgő infláció (ami a lakásfelújítások terén még valamivel nagyobb is az átlagosnál), valamint a legfontosabb kormányzati támogatás, az Otthonfelújítási program év végi kifutása, illetve a napelemeket és kollektorokat érintő szabályozás kedvezőtlen változása egyaránt nehezítik a lakáskorszerűsítések lakossági finanszírozását.

A jelen felmérés során is a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. A társasházi lakások lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg. A kisebb településeken, azaz a kisvárosokban és a községekben élők e téren jóval aktívabbak, mint a nagyvárosokban lakók.

A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok mintegy 12 százaléka tervezi az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is hasznosítani. Ez a szám jóval alacsonyabb az egy negyedévvel korábbinál (akkor 47 százalék volt), ami érthető, hiszen ezt a támogatást a hatályos szabályozás szerint már csak az idei év végig van lehetőség igénybe venni. Az állami forrásra számítók átlagosan 1,8 millió forint összegű támogatást vennének fel – egy negyedévvel ezelőtt ez az átlagérték még 2,2 millió forint volt.

A legnépszerűbb felújítási-korszerűsítési célok között szerepel a belső terek felújítása, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a klímaberendezések beszerelése (ezek említési gyakorisága 25% körüli, azaz minden negyedik válaszadó gondol erre). A külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelési munkálatok elvégzését, minden ötödik válaszadó tervezi. A fürdőszoba felújítását, valamint napelemes és napkollektoros rendszerek telepítését minden hatodik válaszadó fontolgatja – ez utóbbi esetében a szabályozás változtatása alaposan lehűtötte a kedélyeket: egy negyedévvel korábban még minden harmadik megkérdezett gondolt erre.

Magyarország második legnagyobb tava a kerékpárosok körében népszerű kirándulóhely. A két kerékpáros komp átadásával új attrakcióval, és könnyebben bejárható útvonallal bővül a Tisza-tó turizmusa.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.