A tervezett szabályrendszer az eredeti tervek szerint 2024 elejétől kerülne alkalmazásra. Az még kétséges, hogy az elégséges gazdasági jelenlét nélkül működő cégek, illetve az azokat alkalmazó vállalatcsoportok milyen adókövetkezményekkel nézhetnek majd szembe, mert a legújabb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy ennek elhatározása a tagállamok közti konszenzus elérésének legnehezebb része.
A friss értesülések szerint az Európai Unió Tanácsának soros cseh elnöks��ge három opciót javasol az adókövetkezmények tekintetében. Az első lehetőség szerint a tagállami adóelkerülés elleni szabályokat kellene alkalmazni és maga az irányelv nem tartalmazna konkrét adókövetkezményeket, hanem csak a cégekkel kapcsolatos információcserét biztosítaná a tagállamok között. A második alternatíva értelmében a jelenlegi bizottsági javaslatban lévő adókövetkezmények enyhítésre kerülnének, például azáltal, hogy a nemzetközi egyezmények rendelkezései továbbra is alkalmazhatók maradnának és csak bizonyos EU irányelvekből származó adóelőnyök kerülnének megvonásra.
A harmadik lehetőség pedig az, hogy a jelenlegi tervezetben szereplő adókövetkezmények – ideértve a nemzetközi adóegyezmények alkalmazásának megtagadását is – teljeskörűen bevezetésre kerülnek.
Tekintettel arra, hogy az irányelvtervezet által bevezetett szankciókról még folynak a tárgyalások, úgy tűnik, hogy az irányelvvel kapcsolatban hozott végleges döntés 2023 előtt nem várható
– összegezte ki Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
