A családtámogatási programoknak és a központi építőipari beruházásoknak is köszönhetően az elmúlt években komoly lendületben volt a hazai építőipar, még EU-s léptékben is látványos felzárkózás volt az ágazatban. A KSH adatai alapján még júliusban is növekedett az iparág termelése, az előző év azonos időszakához képest 3 százalékkal, a júniusi adatokhoz képest pedig 5,8 százalékkal bővült a szektor kibocsátása. Az elkövetkező időszakban azonban a központi beruházások visszafogásával és a szigorodó finanszírozási környezettel egészen biztosan nem tartható az eddigi lendület. A szektorban működő 85 ezer egyéni vállalkozás jelentős részének az életét az új kata szabályok is nehezítik, így igen izgalmas időszak előtt áll a szektor.
Az Eurostat adatai jól mutatják, hogy sokat fejlődött a hazai építőipar az elmúlt években. A 2015-ös volumenhez képest plusz 64 százalékon áll a szektor hazai kibocsátása, míg az EU összességében csak 13 százalékot tudott fejlődni. A hazai építőipar jellegzetessége a koronavírus éveiben is megmutatkozott, egyrészt azzal, hogy lassabban gyűrűzött be a válság hatása, viszont hosszabb recesszió volt megfigyelhető 2020 során, mint az EU-ban. 2021-ben és 2022-ben viszont újra a magyar építőipar volt a felülteljesítő az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva.
Ezek a jelenségek jelentős részben köszönhetők a magas állami szerepvállalásnak és a hosszú távú beruházásoknak az ágazatban. Ezért is lesz érdekes megfigyelni, hogy mi történik a hazai építőiparral, ha a központi beruházások lecsökkennek az országban, mennyire életképes a terület extra ösztönzők nélkül. A beruházások csökkenése pedig borítékolható, hiszen csak szeptember 19-én 284 állami beruházás elhalasztásáról vagy átütemezéséről adott hírt a kormány.
A recessziós várakozásokhoz pedig hozzájön a szektort is erősen érintő kata szigorítás, hiszen a területen működő 85 ezer egyéni vállalkozó jelentős részének át kell gondolnia a működését. Az már most látszik, hogy sokan nem tudják a korábbi formában folytatni. Az Opten adatai alapján csak augusztus hónapban 3740 egyéni vállalkozás szűnt meg, ami a szektor egyéni vállalkozóinak 5 százaléka, és a normál havi megszűnés 10-szerese.
Az egyéni vállalkozók mellett 7700 betéti társaság is működik az ágazatban, közülük is sokan a KATA szabályai szerint adóztak eddig. Ebből a cégkörből is sokan szűntetik meg napjainkban a tevékenységüket. Augusztus folyamán és szeptember első felében közel 1000 építőipari társas vállalkozás kezdeményezte saját végelszámolását. Mind az egyéni vállalkozások tekintetében, mind a betéti társaságok esetében magas megszűnési adatok várhatók jövő év elejéig, így mindkét gazdasági formában tovább fog csökkeni a működő vállalkozói szám a következő hónapokban.
Az élet ugyanakkor nem áll meg a szektorban, akármennyire is erősödnek a recessziós félelmek, még mindig indulnak tömegesen vállalkozások az építőiparban. Új egyéni vállalkozó bejegyzésből például 739 került közzétételre augusztus folyamán, ami ugyan csak fele az elmúlt néhány év egyéni vállalkozó „aranykorában” regisztrált értékeknek, de még mindig magasabb az új társas vállalkozói bejegyzéseknél, és a többi iparághoz képest is magasnak számít. Ez azért is érdekes, mivel az egyéni vállalkozók többsége eddig KATA szerint adózott, és a magas egyéni vállalkozói alapítási érték azt mutatja, hogy a kata rendszer után is van élet az egyéni vállalkozó világban. Új építőipari társas vállalkozásból augusztusban csak 515 került bejegyzésre az Opten adatbázisa alapján, ami a szezonnak megfelelő alacsony értéknek számít.
A társas vállalkozások tekintetében a megszüntetésre irányuló eljárások egyéb típusai sem tűntek el a végelszámolások mellől. Felszámolások területén kimondottan rosszul teljesít a hazai építőipar. Csak augusztus folyamán 146 cég ellen indult felszámolás, ami az elmúlt 5 év legmagasabb havi felszámolási értéke, sőt szeptember első felében már 170 felszámolás indult, azaz egy kisebb felszámolási hullámnak lehetünk tanúi a szektorban. Ez azért nagyon kellemetlen, mert ebben az eljárástípusban a legnagyobb a hátrahagyott kifizetetlen számlák száma és állománya, és ez a gyenge likviditási helyzettel párosulva további cégeknek is veszélyezteti a működését. A kényszertörlési eljárások száma nem hozott meglepetést, augusztus folyamán 243 ilyen eljárás indult, ami megszokott havi értéknek tekinthető az iparágban.
A nagyobb számú egyéni és társas vállalkozás szüneteltetésére vagy megszűnésére jövő év elején számítunk, a munkalehetőségek drasztikus csökkenése esetén
– kommentálta az elemzést Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.
Összességében nézve tehát elmondható, hogy viszonylag jó pozícióból és lendülettel várja az építőipar az elkövetkező időszakot, ugyanakkor az ágazat igen érzékeny a beruházásokra, amelyek visszaesése erősen visszafoghatja a termelést a következő időszakban. A negatív gazdasági hangulathoz pedig hozzájárul a szokásosnál is nagyobb cégjogi mozgás, melyben az egyéni vállalkozók jelentős része szünteti meg működését, az új alapítások körében pedig jóval magasabb lesz a társas vállalkozások aránya.
