Fékeztek az albérletárak, de nem ért véget a drágulás

Fékeztek az albérletárak, de nem ért véget a drágulás

Felemás képet mutat a hazai albérletpiac. Országosan a lakbérek augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Azonban az infláció hatását is figyelembe véve, azaz reálértéken az albérletárak továbbra is a járvány előtti szinten vannak.

Az országos albérletpiac ott folytatta, ahol korábban abbahagyta. Júliushoz hasonlóan augusztusban is jelentős lakbéremelkedés történt éves szinten, havi összevetésben azonban folytatódott a drágulás tempója – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez készült elemzésből, amely a kínálati piacra szeptember végén jellemző átlagos bérleti díjakat is bemutatja.

Már negyedéve tart az albérlet-áremelkedés lassulása

Az országos átlagos nézve augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban. Budapesten pedig 23,4 százalékos volt a növekedés a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Júliushoz képest országosan 1,5 százalékkal, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, ez pedig jelentős lassulást jelent a júliusi 2,3 és 3 százalékos havi áremelkedéshez képest.

Augusztus sorrendben a harmadik hónap, amikor országosan és a fővárosban is lassult a drágulás üteme. Ráadásul abban a hónapban, amely a felsőoktatási tanév indulása előtt főszezont jelent a piacon. Az albérletárak alakulását hosszabb távon, az infláció hatását is figyelembe véve még a járvány előtti szinten van a piac. Ez abból látható, hogy a 2015-höz képest reálértéken 2019 végén 30 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, míg idén augusztusban 25 százalékkal haladták meg azt a szintet – foglalta össze az aktuális trendeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mekkora az olcsóbb albérletek aránya Budapesten és a megyeszékhelyeken?

Az ingatlan.com elemzése ismerteti, hogy szeptember végén a Budapesten és a megyeszékhelyeken átlagosan mennyiért kínálták a bérelhető lakóingatlanokat. A fővárosban 200 ezer forint az átlag.  A három legdrágább kerület az V., a II. és a XII., ezekben a városrészekben 245-280 ezer forint az átlaglakbér. Budapesten belül XXIII. kerület a legolcsóbb 135 ezer forintos összeggel, utána következik a X., a XV., a XVIII., a XIX., XXI. kerület egyaránt 150 ezer forintos bérleti díjjal. Budapesten a 150 ezer forint alatti albérletek aránya a tulajdonosok kínálatában 24 százalékot tett ki szeptember végén, az V. kerületben 8 százalékos, a XXIII.-ban azonban 70 százalékos volt a részesedésük.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérvár és Veszprém a legdrágább város, itt szintén 150 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Debrecen 145 ezer forint, Tatabányán és Győrben 135-135 ezer, Szegeden 130 ezer, Miskolcon pedig 100 ezer forintért.

A megyeszékhelyeken a 100 ezer forint alatti kategóriába sorolhatóak az olcsóbb kategóriába a tulajdonosok kínálatán belül. Debrecenben, Győrben, Tatabányán, Székesfehérv��ron és Veszprémben 7-16 százalékos az arányuk, a másik véglet Salgótarján és Kaposvár, ahol a kínálat 87, illetve 70 százalékát adják a havi 100 ezer forint alacsonyabb áron.

Összesen mintegy hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta az osztrák főváros első zöldhidrogén-üzeme. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használó üzem április elején kezdte meg működését Bécs Simmering városrészében.

Magyarország második legnagyobb tava a kerékpárosok körében népszerű kirándulóhely. A két kerékpáros komp átadásával új attrakcióval, és könnyebben bejárható útvonallal bővül a Tisza-tó turizmusa.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.