A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a fogyasztói árindex 2022 augusztusában 15,6 százalék volt 2021 augusztusához képest, miközben a harmonizált árindex 18,6 százalék lett. Ebből 1 százalékpontot a külföldiek üzemanyagvásárlásai magyaráznak, míg a maradék a háztartási energia költségek növekedését takarja. Ez azt jelenti, hogy a háztartások a rezsicsökkentés csökkentése miatt jelentős többletkiadásokkal szembesültek.
A GKI elemzése rámutat arra, hogy a fogyasztói árindex alapján a villamosenergia súlya a kiadásokból 1,71 százalék, míg a vezetékes gázé 1,873 százalék (összesen 3,583 százalék). A fogyasztói és a korrigált harmonizált fogyasztói árindex különbsége azt jelenti, hogy a háztartási energia kiadások közel 55 százalékkal nőhettek augusztusban (a súlyozás alapján így lesz 15,6 százalékból 17,6 százalék).
A legutolsó KSH adat a háztartások kiadásaira 2020-as, ez alapján akkor 22 928 milliárd forintot költöttünk el. Becslésünk szerint 2022-ben 30 ezer milliárd forintot költhetnek a háztartások, ami azt jelenti, hogy villamosenergiára és vezetékes gázra egy átlagos háztartás 281 ezer forintot fordított volna, ha nem változott volna az ár. A becsült áremelkedéssel ez azt jelenti, hogy az éves kiadás 436 ezer forintra nő. A növekedés kisebb része valósul meg idén (az éves átlag így 333 ezer forintra nő), a nagyobb rész jövőre jut, amikor a teljes összeget (évi 436 ezer forintot) ki kell fizetni.
Összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer forinttal nő háztartásonként. Ez összhangban van azzal, mint amit a lakosság becsült korábban (az intézkedésekkel érintettek körében +27 ezer forint/hó) , mivel a háztartások 35 százaléka nem gázzal vagy villannyal fűt (ezt figyelembe véve az érintett háztartási körben nagyjából 20 ezer forint/hó lesz a növekmény). Számíthatunk arra is, hogy a háztartások megpróbálják mérsékelni az energiafelhasználást, így a tényleges többlet költség kisebb lesz.
A GKI becslései alapján a rezsicsökkentés szabályainak szigorítása éves szinten 636 milliárd forinttal emeli a szolgáltatók árbevételét (és ennyivel csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét). Az árbevétel 21 százaléka ÁFA bevételként a költségvetésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd forint többletbevételhez jut évente. Ez alapot adhat az intézkedések következtében leginkább rászorulók támogatására is.
