Nagy segítséget nyújtott a lakásfelújítóknak az állami támogatás

Nagy segítséget nyújtott a lakásfelújítóknak az állami támogatás

Az Otthon-felújítási program sokak fantáziáját mozgatta meg, az elmúlt egy évben mindvégig magas volt a lakossági érdeklődés a támogatási lehetőségek felhasználása iránt.

Nem hozott e téren érdemi változás az idei második negyedév sem – ezt mutatják a GKI és a Masterplast közös kutatásának, felmérésének eredményei, amelyet 1000 lakossági megkérdezéssel végeztek, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív mintán.

Kevesebben vágnának bele a támogatások nélkül

A lakások felújításához, korszerűsítéséhez többféle állami támogatás is elérhető. Ezek „zászlóshajója” az Otthon-felújítási program, ami a jelenlegi szabályozás szerint 2022. december 31-ig biztosít forrásokat. Ilyen célra felhasználható még a falusi csok, illetve a célzott támogatási programok forrása is. Mindez széles körű érdeklődést váltott ki a gyereket nevelő családok körében. Az idei második negyedévben a válaszadó háztartások 7,8 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni, s további 12,4 százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást.

A kutatés eredménye az idei első negyedév adataival összevetve hibahatáron belüli elmozdulást mutat. Vagyis az állami támogatások lakáskorszerűsítésekhez és -felújításokhoz való felhasználása továbbra is igen népszerű. Az állami támogatás igénylése a családiház-tulajdonosok körében a legelterjedtebb - ezek 10 százaléka biztos, 14 százaléka valószínű résztvevőnek mondta magát.

A társasházakban élők 3 százaléka lehet biztosan és 9 százalék a valószínűleg érintett.

Az állami támogatás iránti érdeklődés a fiatalok (a 30 év alattiak) körében a legmagasabb, a biztosan és valószínűleg támogatást felvevők aránya 11 és 21 százalék. Az életkor előre haladásával csökken az érdeklődés, a 60 év felettiek körében ugyanez a két arány már csak 4 és 6 százalék. Valamelyest érezhető a települési lejtő hatása is: a legalacsonyabb a program iránti érdeklődés a fővárosban (8 és 10 százalék), a legmagasabb a községekben (10 és 14 százalék).

Sokan kihasználnák a maximális keretösszeget

Az állami támogatást felvenni szándékozók 31 százaléka szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, további negyedük legalább 1 millió forint támogatást venne fel. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 2,1 millió forint, ami 10 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A háztartásfő életkorának emelkedésével párhuzamosan csökken az igényelni tervezett támogatás összege: míg a 30 év alattiak átlagosan 2,3 millió forintos támogatást szeretnének, a 60 év felettiek beérnék 1,7 millióval. Az alacsonyabb jövedelmű családok általában kisebb összegű támogatást igényelnének (értelemszerűen projektjeik értéke is kisebb lehet), mint a módosabbak.

A legnépszerűbb célok a fürdőszoba, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a tetőfelújítás, ezek iránt 30-30 százalék érdeklődött,

de sokan szeretnék a belső terek felújítását is elvégeztetni (ennek említési gyakorisága 29 százalék). A külső nyílászárók cseréje és a napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítése iránt minden negyedik válaszadó érdeklődött. Erős népszerűségnek örvend továbbá a klímaberendezések beszerelése vagy cseréje, a kerítés építése, felújítása, illetve a hőszigetelési munkálatok, ezek minden ötödik támogatást felvenni szándékozó család terveiben szerepelnek.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.