Rendkívüli növekedést mutatnak az ESG területekre irányuló befektetések: az előző évhez képest 2021-re megduplázódott az ilyen irányú befektetések értéke, emelkedésük üteme pedig háromszor gyorsabb, mint az egyéb, nem ESG jellegű befektetéseké. A Deloitte előrejelzése szerint az ESG befektetések 2025-re akár az 53 billió dollárt is elérhetik, és ezáltal a globális befektetések mintegy 40 százalékát tehetik majd ki.
Mi is az ESG?
Az environmental (E), környezeti szempont azt ítéli meg, hogy egy vállalat tevékenysége környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható; a social (S), társadalmi szempont a vállalat szociális jellegű fenntarthatóságát elemzi: ilyen pl. a férfi-női menedzsment arány, vagy a munkavállalók munkakörülményei; a governance (G), irányítási szempont pedig egy vállalat társadalmi normáknak való megfelelésével foglalkozik: ilyenek az irányítási szempontok, a belső védvonalak, a korrupció mentesség és a jogi megfelelés
– írta le a fogalmat Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.
Fókuszban még a környezeti szempontok, de a társadalmi kockázatok szerepe is növekszik
A befektetések népszűréségének növekedésével egyre több, ESG kockázati szempontokat vizsgáló és értékelő szervezet jelenik meg a piacon. A három vizsgált ESG faktor közül a CFA Institute (egy globális, nonprofit szakmai szervezet, amely befektetési szakemberek számára nyújt pénzügyi oktatást) 2020-as felmérése szerint a befektetők még elsődlegesen a környezeti kockázatokat veszik figyelembe döntéseiknél. Ugyanakkor az egyik legnagyobb szervezet, az S&P Global kockázati atlaszában és iparági jelentésében is arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen a TMT szektornak elsősorban az „S” betűre kellene fókuszálnia a társadalmi folyamatoknak való kitettségük miatt.
Környezeti kockázatok
A környezeti kockázati faktorok közé tartozik többek között az üvegházhatású gázok kibocsátása, szélsőséges időjárás, vízhiány, hulladékkezelés, szennyezés, túlzott földhasználat, valamint a biológiai sokszínűség csökkenése.
Az S&P Global elemzése szerint a TMT iparági szereplők már jelentős előrelépést tettek a környezeti károk mérséklése érdekében: a felhő alapú szolgáltatók a dekarbonizációra helyezik a hangsúlyt, a chipgyártó vállalatok energiahatékonyabb és kevesebb vizet igénylő gyárakat terveznek, az elavult technológiai eszközöket pedig egyre nagyobb mértékben újrahasznosítják. A médiacégek ezen túl a videó streaming ökológiai lábnyomát is csökkentik. Ezeknek a törekvéseknek meg is van az eredménye: egy 2021-es tudományos kutatás megállapította, hogy az általános vélekedéssel szemben a TMT vállalatok jóval hatékonyabbak az energiafelhasználásban
– mondta el Márton Alexandra, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.
Társadalmi kockázatok
A társadalmi tényezők kockázati faktorai közé tartozik a humántőke-menedzsment, a változó felhasználói preferenciák, a demográfiai változások, a biztonságmenedzsment és a társadalmi kohézió. Ez utóbbi, a Deloitte elemzése szerint több specifikus veszélyt is jelent az iparági szereplők számára.
A technológiai szektorban a szoftverek és szolgáltatások területén felmerülnek az adatvédelmi és adatbiztonsági aggályok, a fokozott szabályozás, valamint a nemek közötti egyenlőség és a munkaerő sokszínűségének hiánya is. Hardverek tekintetében pedig a társadalmi kockázatokat elsődlegesen a munkavégzéssel kapcsolatos aggodalmak vezérlik. Ugyanakkor az iparági ellátási láncban is fellelhető jelentős kockázat, hiszen geopolitikailag instabil területeken bányászott erőforrásokra támaszkodik, míg a gyártás Kelet-Ázsiában történik, ami további aggodalmakat és kereskedelmi vitákat is eredményezhet.
A média szektor kihívásaihoz is tartozik az adatvédelem és biztonság, a szabályozás, valamint a közösségi média aktív szerepvállalása, az IP-lopás és a véleményvezérek kockázata is: ezt azt jelenti, hogy a médiavállalatok gyakran egyetlen sztárszínészre, énekesre vagy rendezőre támaszkodnak.
A telekommunikáció szektorban a társadalmi kockázatok általában demográfiai trendekből fakadnak, de magukba foglalják a túlhasználattól való félelmet, a félretájékoztatást, az adatbiztonságot, a hálózatok megbízhatóságát, valamint a munkaerővel kapcsolatos problémákat is.
Hogyan lehet kivédeni ezeket a kockázatokat?
A Deloitte szakérőinek megoldási javaslatai segíthetik az iparági vezetőket a kockázatok mérséklésében. Röviden: fontos a sokszínű vállalat felépítése, a tehetségek megszerzése és gondozása, valamint a mihamarabbi cselekvés.
Kezdjük kicsiben, de minél hamarabb: adottságaiból fakadóan nem minden társadalmi problémán tud egy adott iparág ugyanolyan mértékben javítani. Ugyanakkor minden egyes, a hatáskörünkben lévő mitigációs cselekvés elősegíti a kockázatok csökkenését, és épp ezért fontos ezen lépések megtétele. Például a félvezetőipar a földrajzi koncentrációból eredő kockázatok minimalizálása érdekében kezdte el a gyártás lokalizálását. A sokszínű munkaerő és a változatosabb tartalom lehet az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb eszköz a társadalmi kockázatok csökkentésének támogatására. Minden iparág küzd a megfelelő tehetségek megszerzéséért és megtartásáért. A társadalmi – és a környezeti – kockázatok csökkentése vonzóbbá teszi a vállalatokat, különösen a fiatalabb munkavállalók számára
– részletezte Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadás üzletágvezetője.
Ezzel együtt, a környezeti kockázati faktorok sem hanyagolhatók el. A TMT iparágban a társadalmi kockázatok jellemzően magasabbak ugyan, mint a környezeti kockázati adatok, de a média, a befektetők és a törvényhozók is mind nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezeti kérdéskörnek is: a társadalmi kockázati adatok javítása nem mehet a környezeti kockázati faktorok csökkentésének kárára sem.
