A népszokások megőrzésében is segítségünkre lehet az NFT

A népszokások megőrzésében is segítségünkre lehet az NFT

Mi köze van egy ukrajnai falucska tradícióinak a napjainkban meghatározó NFT-lázhoz? Alapesetben nem sok. A Magyar Néprajzi Múzeum új kezdeményezése azonban tető alá hozta a kettőt.

Az Unbreakable Traditions projekt középpontjában Salánk falujából származó viaszos hímes tojások állnak, amelyek egy digitális rekonstrukció után NFT formájában kerültek piacra, és amelyeket kriptovalutával bárki meg tud vásárolni. 

Lehet, hogy most sok ismeretlen szó hangzott el, szóval kezdjük egy kicsit hátrébbről a történetet.

Mi az az NFT?

Az NFT (Non-fungible token) olyan digitális terméket jelent, melyet egy blokklánchálózaton érvényesítettek és tárolnak. Egyfajta eredetiségigazolás, amely a vásárló számára biztosítékot nyújt a jogellenes sokszorosítás és hamisítás ellen.

Egy NFT lehet művészeti alkotás, videó, de még zene és akár videójátékokban megjelenő tárgy is, amelyért kriptovalutákkal lehet fizetni. És bár ezek az alkotások bárki számára megtekinthetők, az NFT megvásárlójánál van a tulajdonjog. Elképzelheted ezt valahogy úgy is, hogy bemész a Louvre-ba, ahol mindenki a Mona Lisa csodájára jár, te pedig simán odaállhatsz a kép mellé, hogy amúgy ez a tiéd. 

Napjainkban valamien szinten mindeni hallot mér a bitcoinról, amely tulajdonképpen az első kriptovaluta, tehát digitális pénznem. Nincs mögötte semmiféle kormány vagy bank, hanem egy blockchain nevű digitális jegyzőkönyv követi nyomon a tranzakciókat. És azért kripto, mert kriptografikus módszerekkel kódolják a blockchain egy-egy blockjába az információt, amely meghatározza, hogy ki a jogos tulajdonos. Többféle kriptovaluta létezik, a salánki tojások megvásárlásához viszont Ethereumra van szükség. 

A blockchain egy úgynevezett adatbázis, ahol tárolva van minden információ a kriptovalutákról és a tranzakciókról. Azért nevezik blockchain-nek, mert az újabb és újabb információk kisebb blokkokban hozzákapcsolódnak a már eddigi blockokhoz. Éppen ezért amúgy megváltoztathatatlan is visszamenőleg, és minden információt kronologikus sorrendben tárol, decentralizált módon. Tehát nem 1-1 óriási szerverszobában, hanem különböző országokban, különböző egyéneknél. 

Nagyon-nagyon tömören ennyit érdemes tudni az NFT-k világáról. És bár heves vita zajlik napjainkban arról, hogy mennyire biztonságos, követhető vagy éppen tiszta rendszer, egy valami tagadhatatlan: jóra is lehet használni. És itt jön a képbe az Unbreakable Traditions.

A hagyományok megőrzése

Rengeteg veszély fenyegetheti a régre visszanyúló hagyományokat. Művelőit elsodorhatja egymástól az élet, az idő is eljárhat felette és egyszerűen ki is kophat az emlékezetből. De létezik sajnos egy sokkal akutabb veszély is, mint például a háború, amely Ukrajnában napjainkban is zajlik.

Oroszország pusztító inváziója pedig egy kis kárpátaljai község, Salánk húsvéti hagyományait is veszélyeztette most. A viaszos hímes tojás festés Salánkon régre nyúlik vissza, nagy történelemmel bír, az Unbreakable Traditions pedig ezeket az egyedi tojásokat hivatott digitalizálni, megvédeni, megőrizni. 

A projekt keretein belül két salánki asszony, Ádám Ida és Jana Ida hagyományos festett tojásait szállították először Debrecenbe, majd onnan a fővárosba, hogy megkezdődhessen a digitalizációjuk. A 3D-szkennelés és befotózás legfőbb irányelve az eredetiség volt, tehát minden áron arra törekedtek a munkát végző emberek, hogy a tojásokat eredeti formájukban őrizzék meg, minden apróbb mélyedésükkel, tökéletlenségükkel, ismertetőjegyeikkel együtt. 

A digitálisan rekonstruált tojásokból végül egy öt darabos kollekció készült el, amelyeket NFT formájában a Rarible piacára bocsátottak, ahol bárki megveheti őket, akinek van egy kriptotárcája. 

A vásárlásokból befolyó összeg jótékony célra megy, az ukrajnaiak megsegítésére. Az eredeti tojásukat fizikai valójukban pedig a Néprajzi Múzeum őrzi meg Szokás- és Játékgyűjteményében.

Napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben téma a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT). Ez nem csupán egy felkapott trend, a segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással termelni.

A világon elsőként teljesítette vegyespáros az egyik legkeményebb sarkvidéki kihívást. Vámos Nóra Rakonczay Gáborral 30 nap alatt, 560 kilométeren át, hóban, viharos szélben, átlagosan mínusz 20 fokban, szánjukat maguk után húzva, hihetetlen akaraterőről és kitartásról tanúbizonyságot téve valósította meg az Eisberg Grönland síexpedíciót.