Így alakultak a kereseti különbségek a pandémia első évében

Így alakultak a kereseti különbségek a pandémia első évében

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva megvizsgálta a nettó keresetek alakulását a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban.

A COVID-19 világjárvány első esztendőjében, 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset a NAV adatai alapján Magyarországon 210 585 forint volt (ami 21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, kicsit más módszertan alapján készült, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 forint).

Szembetűnő az eltérés a település típusok között ezen a téren. Miközben Budapesten 276 ezer forint (+17 százalék), addig a városokban 204 ezer forintot (+16 százalék), a falvakban pedig 178 ezer forintot (+15 százalék) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10 százalékot). Ennek azonban részben az összetétel hatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt.

Lesújtó adat, hogy 2020-ban (ekkor az azóta már megemelt minimálbér nettója 107 ezer forint volt) a települések 12 százalékán (375 település) 120 ezer forint alatt, a települések 31 százalékán 120–160 ezer forint között, 38 százalékán pedig 161–200 ezer forint között alakult a nettó kereset. Tehát a települések 87 százalékán volt az országos átlag alatt, s csupán 4 százalékán (119 település) volt 240 ezer forint felett a havi nettó átlagkereset. A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban. A legmagasabb keresetűek egyébként a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak.

A fővárosban (276 ezer forint), Pest (231 ezer forint) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer forint) megyékben átlag feletti a keresetek szintje, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer forint), Békés (173 ezer forint), illetve Nógrád (175 ezer forint) megyékben. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt, vagyis legalább a különbségek nem nőttek jelentősen.

Napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben téma a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT). Ez nem csupán egy felkapott trend, a segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással termelni.

A világon elsőként teljesítette vegyespáros az egyik legkeményebb sarkvidéki kihívást. Vámos Nóra Rakonczay Gáborral 30 nap alatt, 560 kilométeren át, hóban, viharos szélben, átlagosan mínusz 20 fokban, szánjukat maguk után húzva, hihetetlen akaraterőről és kitartásról tanúbizonyságot téve valósította meg az Eisberg Grönland síexpedíciót.