Még nem született megállapodás a globális minimumadóról

Még nem született megállapodás a globális minimumadóról

Az Európai Unió Tanácsának 2022. március 15-én tartott ülésén a fő téma a globális minimumadó szabályainak uniós bevezetése volt, amelyről a 27 tagállam pénzügyminiszterei ez alkalommal sem tudtak egyhangúlag megállapodni.

Az Európai Bizottság még a tavalyi év végén hozta nyilvánosságra irányelv-tervezetét a globális minimum adó EU-s bevezetése kapcsán. Ezen irányelv-tervezet rendelkezései néhány specifikumtól eltekintve az OECD modellszabályait követik. Az OECD szintjén elért nemzetközi konszenzus ellenére az irányelv-tervezet elfogadása már több alkalommal is nehézségekbe ütközött. Legutóbb a 27 tagállam közül Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem értett egyet a tervezet elfogadásával.

Ezek a tagállamok alapvetően az OECD globális adóreformjának két pillérének egyidejű bevezetéséhez ragaszkodnak és kétségeik vannak afelől, hogy elengedő idő áll-e rendelkezésükre a komplex szabályok megfelelő implementálása érdekében – ismertette Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A Tanács jelenlegi francia elnöksége javaslatot tett a szabályok alkalmazásának időbeli elhalasztására annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az irányelv-tervezet elfogadása kapcsán. A javaslat szerint a globális minimumadó fő szabályát 2023. december 31-től, míg az ennek kiegészítéséül szolgáló másodlagos szabályt 2024. december 31-től kellene a tagállamoknak alkalmaznia.

Ezt a javaslatot azonban az említett tagállamok nem fogadták el, így folytatódnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. A Tanács jelenlegi francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv elfogadását, a következő hivatalos egyeztetésre ezzel kapcsolatban pedig várhatóan 2022. április 5-én kerül sor.

A globális minimumadóról szóló viták ellenére a Tanács megállapodásra jutott egy másik kérdésben, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus tekintetében. Ennek célja az EU-n kívülről importált, magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek behozatalának megdrágítása lenne.

A mechanizmus azt kívánná elérni, hogy a karbon-kibocsátás ne kerüljön áthelyezésre az EU-ból olyan országokba, ahol kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak a károsanyag-kibocsátásra – fejtette ki Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Egy friss kutatás a digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében. E szerint a cégek többsége adathiánnyal szembesül, és ha rendelkezésre is áll az adat, nem tudnak mit kezdeni vele. A mesterséges intelligencia használatától ezen a téren is sokat várnak.

Ismét emelkedő pályát futott be a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexe. A vezető részvényekre céláremelések érkeztek, és a többségük emelkedéssel vette ki a részét a BUX eheti teljesítményéből.