Nyilvánosak a globális minimumadó modellszabályai

Nyilvánosak a globális minimumadó modellszabályai

Újabb izgalmas fejlemények láttak napvilágot a nemzetközi adózás terén. Az OECD nyilvánosságra hozta modellszabályait a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelv-tervezetét a minimumadó EU-n belüli implementációjáról.

Bár a közelmúltban megjelent források tartalmaznak néhány jelentősebb eltérést a korábbi tervezetekhez képest, ugyanakkor a szabályok elsődleges célja nem változott: a globális minimumadó koncepciója továbbra is arra irányul, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok effektív adóterhelése elérje a minimum 15 százalékos mértéket minden olyan országban, ahol ezek a cégcsoportok jelen vannak. A modellszabályok nem változtatnak azon, hogy abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet (az úgynevezett feltöltési adót) más országok szedhetik be.

A feltöltési adó kiszámítása

A fenti szabályok alkalmazásához először is meg kell határozni az adott vállalatcsoport effektív adókulcsát minden érintett joghatóság tekintetében. Ennek megállapításához a vonatkozó jövedelem meghatározására és az adott jövedelmet terhelő adó kiszámítására van szükség. Jövedelemként alapvetően az érintett csoporttagok számviteli eredményéből kell indulni, a vonatkozó adók tekintetében pedig a megfizetett jövedelemadókat kell alapul venni.

Az effektív adókulcs kiszámítása kapcsán a modell-szabályokba bekerült néhány különösen érdekes szabály is. Ezek egyike az adófizetési kötelezettség korrekciója a halasztott adó-tételekkel. A szabályozás ezzel igyekszik kihasználni azt, hogy a legtöbb vállalkozás a halasztott adóelszámolás rendszerét már alkalmazza a számviteli és adózási eredmények egyeztetésére.

A szabályok célja ezzel az eljárással, hogy kiszűrjék a számviteli eredmény és a helyi adóalap átmeneti, idővel visszaforduló különbségeinek hatását az effektív adókulcsra. Azaz, egy adott vállalatcsoportnak ne keletkezzen feltöltési adókötelezettsége pusztán azért, mert a helyi adójogszabályok alapján csökkentette adóalapját egy olyan tétellel, amellyel egy másik időszakban már növelte adóalapját – ismertette Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A modellszabályok alapvetően ezzel a halasztott adó-korrekcióval igyekeznek kezelni az elhatárolt veszteségek hatásait is. Ugyanakkor, a modell-szabályok kínálnak egy választási lehetőséget is e tekintetben és a halasztott adó-korrekció alkalmazása helyett a társaságok választhatják, hogy a veszteségeik adóhatását tovább viszik a következő adóévekre és a nyereséges éveikben felhasználják őket effektív adókulcsuk növelésére.

A különbözeti adó abban az esetben kerülhet megállapításra amennyiben a fentiek szerint meghatározásra került tényleges adókulcs valamelyik érintett állam esetében nem éri el a 15 százalékot. Ebben az esetben a 15 százalékos minimumadókulcs, illetve az előzetesen meghatározott tényleges adókulcs különbsége alapján kalkulált „feltöltési adókulcs” alapján szükséges meghatározni a feltöltési adó mértékét – egészítette ki Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Fontos adalék, hogy a feltöltési adó alapja csökkenthető az úgynevezett „substance carve-out” összegével, amely a valós, fizikai gazdasági tevékenységek egy vélelmezett megtérüléseként mentesíthető a minimumadóztatás alól.

Ez a mentesített összeg alapvetően az adott joghatósághoz tartozó bér jellegű ráfordítások és tárgyi eszközök értékének 5 százaléka (azonban egy tíz éves átmeneti periódus során ennél magasabb kulcsokat lehet alkalmazni a mentesített adóalap megállapításához).

A feltöltési adó megfizetése

A szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy a bemutatott módszer szerint kiszámított feltöltési adót maguk az érintett államok szedjék be. Ha ezzel a lehetőséggel nem élnek, két egymást kiegészítő szabály lép életbe. Az elsődleges szabály az úgynevezett „Income Inclusion Rule”, amely alapján a minimumadó valamely anyavállalat szintjén kerül befizetésre, főszabályként a végső anyavállalat szintjén.

Amennyiben az érintett alul-adóztatott csoporttagok anyavállalatai nem fizetik meg az elsődleges szabály alapján a feltöltési adót (mert az adóügyi illetőségük szerinti joghatóságok nem alkalmazzák a minimumadószabályokat), a fennmaradó különbözeti adót a másodlagos szabály alapján, az úgynevezett „Undertaxed Payments Rule” alapján lehet beszedni.

Ennek részletszabályai szintén jelentősen módosultak a korábbi elképzelésekhez képest: A modell-szabályok értelmében a másodlagos szabály a feltöltési adó teljes összegét szétosztaná a vállalatcsoport azon tagjai közt, akik olyan országban működnek, ahol implementálták a minimumadó szabályokat, így biztosítva, hogy a feltöltési adó teljes összege beszedésre kerüljön ezen szabály alkalmazása esetén is. A feltöltési adó összegének szétosztása pedig a munkavállalók, valamint a tárgyi eszközök értékének arányában történne meg – részletezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Alapvetően elmondható, hogy a fentiekkel egy nagyon összetett és bonyolult szabályrendszer fog implementálásra kerülni a világ szinte minden társasági adó-rendszerébe. Az új szabályok alkalmazása ennek megfelelően valószínűleg kihívást fog jelenteni mind adóhatóságoknak és az adózóknak egyaránt. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a több szintű szabályrendszernek köszönhetően azon vállalatcsoportok adófizetési kötelezettsége nőni fog, akik nem érik el a 15 százalékos effektív adóterhelést valamely joghatóságban. Az Európai Unió és OECD tervei szerint a fenti szabályokat várhatóan 2023-tól kell majd alkalmazni. 

Hirdetés

Összetartunk, hogy senki se fázzon – ez is lehetne a mottója Bécs energiatakarékossági tervének, amely a napokban készült el. Az osztrák fővárosban szisztematikus intézkedésekkel csökkentik az energiafelhasználást és gyorsítják fel a megújuló energiahordozókra való átállást.

Bővülnek a MÁV-START szolgáltatásai a Budapest–Kecskemét–Szeged vasútvonalon, az utolsó járat mindkét irányba egy órával később indul hétfőtől szombatig. A fővárost és több megyeszékhelyet összekötő vonalon október elsejével indul a fedélzeti vendéglátás is a járatokon.

Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerülnek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.

Hamarosan teljesen megújulnak a Lánchíd pesti hídfőjét díszítő kőoroszlánok talapzatai, és régi fényében pompázik majd a „Széchenyi Lánczhíd” felirat is, amely újra felkerül a talapzatokra. A hídpályát a tervek szerint idén decemberben visszaadják a forgalomnak.