A pandémia nyertesei tovább szennyezik a környezetet

A pandémia nyertesei tovább szennyezik a környezetet

Vannak iparágak, melyek számára komoly növekedést hozott a világjárvány: az étel-házhozszállítás, a ruházati e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is jelentősen nőtt. Ezek a területek azonban szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből műanyagszemét lesz.

Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása hatalmasat nőtt a koronavírus-járvány alatt, ezzel párhuzamosan az általuk előállított szemét mennyisége is. Pedig ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása – olvasható a Humusz Szövetség cikkében.

A magyar környezetvédők a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic tanulmányára hagyatkozva arra helyezik a hangsúlyt, hogy bemutassák az újrahasználati rendszerek létrejöttének lehetőségeit, amelyek csökkenthetnék a csomagolások környezetre gyakorolt pusztító hatását.

Újra kell tölteni a tisztítószeres flakonokat

A tanulmány összeveti az újratölthető csomagolású tisztítószert (például: mosószerek, felülettisztítók, mosogatószerek) és a tipikus egyszer használatos flakont, és kiderült: a többször használható csomagolási rendszernek közel tizenkétszer kisebb a környezeti hatása, mint az egyszer használatos rendszernek. Tehát a háztartási tisztítószerek csomagolásának újratöltésével jelentős hatás érhető el.

Az is kiderült, hogy ugyan még népszerűbb lett az online kereskedelem, de ez nem változtat azon a tényen, hogy egy újrahasználható csomagolásokkal dolgozó rendszernek közel harmadannyi környezeti hatása van az e-kereskedelmi divat szektorban, mint az egyszer használatos csomagolásokat alkalmazó rendszernek.

Az egyszer használatos elviteles dobozok és poharak az egészségünkre is károsak

Ami szintén ilyen fontos, és az elemzés szintén rámutat: a pandémia jelentősen, pontosan 40 százalékkal növelte az elviteles csomagolóanyagok használatát – ezzel párhuzamosan pedig a saját ételtároló használata visszaszorult.

Azért is fontos kiemelni az élelmiszer- és italcsomagolásokat, mint például a PET, a PP, az alumínium vagy a viaszos alapú papír, mert nemcsak környezetünkre, hanem egészségünkre is káros anyagokat tartalmazhatnak.

Ezenfelül a vizsgálat adatai szerint a többször használható ételtárolók, illetve poharak környezeti lábnyoma tizenháromszor, illetve négyszer kisebb, mint az egyszer használatos társaiké. 

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy fényévekre vagyunk attól, hogy saját csomagolásban vásárolhassunk tisztítószereket vagy elfelejthessük az egyszer használatos ételesdobozokat. Ugyanakkor világszerte és hazánkban is egyre több vállalkozás vezet be újrahasználati rendszereket sikeresen. Szerencsére hazánkban is gombamód nyílnak a csomagolásmentes üzletek, ahol élelmiszerek mellett tisztálkodási- és tisztítószereket is tudunk saját csomagolásban vásárolni.

Előremutató szabályozásra van szükség

A tanulmány további jó gyakorlatokat is ismertet, továbbá arra is rámutat, hogy egyértelműen szükség van politikai támogatásra is ahhoz, hogy az újrahasználat üzleti szempontból is előnyös legyen, és ezáltal a környezeti előnyök is maximalizálódjanak.

Ez úgy érhető el, ha meghatározásra kerülnek kötelező ágazatspecifikus újrahasználati/újratöltési célok az olyan szektorokban, ahol a vállalkozások és a fogyasztók között az újrahasználat és az újratöltés már működik.

Azt pedig, hogy ez mennyire megérné, a tanulmány készítői által elvégzett számítások eredményei is jól mutatják. Ha 2027-ig a felsorolt három szektorban az újrahasználható csomagolás aránya elérné a 20 százalékot, a következő megtakarításokat lehetne elérni:

  • Közel 1,3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzése (ennyit 59 millió kifejlett fa tudna elnyelni).
  • Közel 3,5 milliárd köbméter megspórolt víz (ez majdnem 1,4 millió olimpiai medencét töltene meg).
  • 10 millió tonna (avagy 1,26 millió teli teherautónyi) megspórolt nyersanyag.

A teljes tanulmány magyar nyelven elérhető kivonata a Humusz Szövetség honlapján érhető el.

Napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben téma a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT). Ez nem csupán egy felkapott trend, a segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással termelni.

A világon elsőként teljesítette vegyespáros az egyik legkeményebb sarkvidéki kihívást. Vámos Nóra Rakonczay Gáborral 30 nap alatt, 560 kilométeren át, hóban, viharos szélben, átlagosan mínusz 20 fokban, szánjukat maguk után húzva, hihetetlen akaraterőről és kitartásról tanúbizonyságot téve valósította meg az Eisberg Grönland síexpedíciót.