Így hat a háború a magyar gazdaságra

Így hat a háború a magyar gazdaságra

Még az Ukrajnában kirobbant katonai konfliktus okozta sokkhatásból sem tért magához az ország, máris kezdhetünk azon gondolkodni, hogy mit jelent majd gazdaságilag Magyarországnak ez a helyzet.

Mintegy 4000 ukrán és több, mint 700 orosz tulajdoni érdekeltségű cég működik ma Magyarországon, akik összesen 200 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizáltak az utolsó elérhető pénzügyi adatok alapján. Már az általuk foglalkoztatott mintegy 4000 munkavállaló sem lenne kevés, ha azt vizsgáljuk, kikre lehet közvetlen hatással a katonai válsághelyzet.

Sajnos azonban a következmények ennél lényegesen tágabb körre hathatnak ki. Itt most elsődlegesen nem a forint árfolyamára vagy a megugró energiaárakra gondolunk, amelyek a hazai gazdaság és lakosság majd egészét érintik, hanem az export és import relációkra – fejtette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Habár az Oroszországba és Ukrajnába irányuló export a magyar exportvolumennek mintegy 3,6 százalékát teszi ki, és az import is alig közelíti meg a 4 százalékot a két ország tekintetében együttesen, érdemes megvizsgálni, hogy ez mekkora nagyságrendet takar. Még 2020-as bázison is (ami gazdasági szempontból a koronavírus-járvány miatt nem volt sikeres évnek nevezhető) Magyarországnak több, mint 1300 milliárd forint export és 1200 milliárd forintot meghaladó import volumene realizálódott a jelenleg egymással harcban álló országokkal.

Az Oroszországba vagy Ukrajnába exportáló cégek több, mint 30 000 alkalmazottat foglalkoztatnak, míg az onnan importálók, közel 50 000 főt. És bár a leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar, a kereskedelemnek is jelentős szerep jut ezen cégek között. Pusztán társasági adóként is több, mint 20 milliárd forintot fizetnek be a magyar államkasszába olyan hazai cégek, amelyek valamilyen formában Oroszországgal vagy Ukrajnával kapcsolatban állnak.

A körvonalazódó nemzetközi – ezen belül az EU – szankciók ebben a cégkörben okozhatják hazánkban a legnagyobb károkat. 2014 júliusában és szeptemberében már több ágazat kapcsán vezettek be szankciókat az Oroszországgal való kereskedelem vonatkozásában. Abban az időszakban Magyarországon az import közel felére, míg az export mintegy 40 százalékkal esett vissza orosz viszonylatban.

Hirdetés

Összetartunk, hogy senki se fázzon – ez is lehetne a mottója Bécs energiatakarékossági tervének, amely a napokban készült el. Az osztrák fővárosban szisztematikus intézkedésekkel csökkentik az energiafelhasználást és gyorsítják fel a megújuló energiahordozókra való átállást.

Bővülnek a MÁV-START szolgáltatásai a Budapest–Kecskemét–Szeged vasútvonalon, az utolsó járat mindkét irányba egy órával később indul hétfőtől szombatig. A fővárost és több megyeszékhelyet összekötő vonalon október elsejével indul a fedélzeti vendéglátás is a járatokon.

Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerülnek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.

Hamarosan teljesen megújulnak a Lánchíd pesti hídfőjét díszítő kőoroszlánok talapzatai, és régi fényében pompázik majd a „Széchenyi Lánczhíd” felirat is, amely újra felkerül a talapzatokra. A hídpályát a tervek szerint idén decemberben visszaadják a forgalomnak.