Ezért fontos a digitalizációs és a fenntarthatóság kapcsolata

Ezért fontos a digitalizációs és a fenntarthatóság kapcsolata

A vállalatok 72 százaléka kifejezetten a fenntarthatósági célok elérése érdekében növeli az ipari IoT-be történő beruházásokat.

Az ABB közzétette a nemzetközi üzleti és technológiai vezetők körében, az ipari átalakulásról készített, a digitalizáció és a fenntarthatóság kapcsolódási pontjait vizsgáló új, globális tanulmány eredményeit. A „Jobb döntések milliárdjai: az ipari átalakulás új szükségszerűsége” (angol címe: Billions of better decisions: industrial transformation’s new imperative) című tanulmány az ipari eszközök internetének (IoT) jelenlegi elterjedtségét és az abban rejlő lehetőségeket vizsgálja az energiahatékonyság javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a változások ösztönzése terén. Az ABB új kutatásának célja, hogy ösztönözze a vitát az iparban az ipari IoT kihasználásának lehetőségeiről, és képessé tegye a vállalatokat és a munkavállalókat arra, hogy jobb döntéseket hozzanak, amelyek mind a fenntarthatóság, mind a jövedelmezőség szempontjából előnyösek.    

A fenntarthatósági célok egyre inkább az üzleti érték és a vállalati hírnév meghatározó tényezői, és az ipari IoT-megoldások egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok biztonságos, intelligens és fenntartható működésének elősegítésében

– ismertette Peter Terwiesch, az ABB Folyamatautomatizálási üzletágának vezetője.

Az üzemi adatok elemző feltárása a kulcsa annak, hogy valóban milliárdnyi jobb döntést hozhassunk az egész iparban, és ezek alapján cselekedjünk, ami jelentős termelékenységnövekedést, alacsonyabb energiafogyasztást és kisebb környezeti terhelést eredményez – egészítette ki a szakember.

Az ABB megbízásából készült tanulmány szerint a szervezet „jövőbeni versenyképessége" a legfontosabb tényező – a válaszadók 46 százaléka véli így –, ami miatt az ipari vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. Ám miközben a globális döntéshozók 96 százaléka a digitalizációt „a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságúnak" tartja, a megkérdezett cégeknek csak 35 százaléka valósított meg teljeskörű, ipari IoT-megoldásokat. A gondolkodásmód és a gyakorlat közötti „szakadék” azt mutatja, hogy bár a mai ipari vezetők közül sokan felismerik a digitalizáció és a fenntarthatóság közötti fontos kapcsolatot, a jobb döntések meghozatalát és a fenntarthatósági célok elérését lehetővé tevő, releváns digitális megoldások alkalmazását fel kell gyorsítani az olyan ágazatokban, mint a gyártás, az energetika, az épülettechnológia és a közlekedés.

A tanulmány további fő tanulságai:

  • A válaszadók 71 százaléka számolt be arról, hogy a világjárvány következtében a fenntarthatósági célkitűzések nagyobb prioritást kaptak.
  • 72 százalékuk mondta, hogy a fenntarthatóság miatt „valamelyest" vagy "jelentősen" növeli az ipari IoT-re fordított kiadásait.
  • A válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy az ipari IoT „jobb döntéseket tesz lehetővé, és javítja az általános fenntarthatóságot".
  • A válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy az ipari IoT „jelentős pozitív hatást” gyakorolt az operatív döntéshozatalra.
  • Az észlelt kiberbiztonsági sebezhetőségek jelentik az első számú akadályt a fenntarthatóság ipari IoT segítségével történő javításának.
  • Kölcsönösen előnyös, win-win forgatókönyvek az ipari IoT-vel

Mivel a megkérdezett vezetők 63 százaléka határozottan egyetért azzal, hogy a fenntarthatóság jót tesz vállalatuk jövedelmezőségének, és 58 százalékuk szintén határozottan egyetért azzal, hogy azonnali üzleti értéket biztosít, így egyértelmű, hogy a fenntarthatóság és az Ipar 4.0 erőfeszítések hagyományos prioritásai – azaz a sebesség, az innováció, a termelékenység, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság –, egyre inkább összefonódnak, ami előnyös forgatókönyveket tár fel minden vállalat számára, amely a hatékonyság és termelékenység növelésére törekszik, miközben előrelépést tesz az éghajlatváltozás kezelése terén.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az ipar ma az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 40 százalékáért felelős – mondta Peter Terwiesch.

Ha el akarjuk érni az olyan éghajlati célkitűzéseket, mint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai vagy a Párizsi Megállapodásban lefektetett célkitűzések, akkor az ipari szervezeteknek fenntarthatósági stratégiájuk részeként digitális megoldásokat kell bevezetniük. Ezeknek a technológiáknak a felkarolása minden szinten – az igazgatótanácstól a létesítményszintig – kulcsfontosságú, és lehetővé teszi, hogy az ipari munkaerő minden tagja jobb döntéshozóvá váljon a fenntarthatósági kérdések tekintetében – tette hozzá.

Az ABB elkötelezett amellett, hogy a technológiával vezető szerepet töltsön be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom és a fenntarthatóbb világ megvalósításában. A vállalat két év leforgása alatt több mint 25 százalékkal csökkentette a saját tevékenységéből származó üvegházhatású gázok kibocsátását. A 2030-ig kitűzött fenntarthatósági stratégiája alapján az cég arra számít, hogy az évtized végére teljesen szén-dioxid-semlegessé válik.

Ezen kötelezettségvállalás mellett az ABB támogatni kívánja az ügyfeleit abban, hogy évente 100 megatonnával csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, ami 30 millió belső égésű autó közúti forgalomból való kivonásának felel meg.

A komoly üzleti befektetés mellett életeket hivatott menteni a LAMEA Sandwich Corner által indított kriptovaluta. A tokennel az innsbrucki székhelyű szendvicsező minden éttermében lehet már fizetni, a vállalat célja pedig az, hogy az emberek tudatosan vásároljanak és a termékek összetevőire nagyobb figyelmet szenteljenek világszerte.

Látványos munkafázissal érkezett újabb szakaszához a Lánchíd felújítása: a szakemberek augusztus 11-én elkezdték lebontani a budai toronydarut, és napokon belül befejezik az ideiglenes rakpartlezárást szükségessé tevő munkákat is.