Tovább zöldítenék a vasúti közlekedést a hazai szereplők

Tovább zöldítenék a vasúti közlekedést a hazai szereplők

Az Alstrom és a Mol által aláírt szándéknyilatkozat a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit vizsgálja vasúti közlekedésben.

Az Alstom, a fenntartható mobilitási megoldások globális piacvezetője, a magyar mobilitási piac egyik meghatározó foglalkoztatója és gyártóvállalata, szándéknyilatkozatot írt alá a Mollal, a vezető olaj- és gázipari vállalattal a hidrogéntechnológia alkalmazásának vizsgálatára a hazai vasúti közlekedésben. A szándéknyilatkozattal a felek jelentős lépést tettek a magyar vasúthálózat dekarbonizációjának irányába. Az évente csaknem 150 000 tonna hidrogént termelő és hasznosító Mol-csoport üzleti és technológiai kompetenciáira építve vállal kulcsszerepet a zöld, alternatív üzemanyagok ellátásában.

A glasgow-i COP26 konferencián lefektetett irányelvek értelmében minden országnak fel kell gyorsítania azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével 2 fok alatt tartható a globális felmelegedés. Az Európai Unió 2030-as klíma céljai változatlanok: az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest, 2050-re pedig el kell érnünk a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. Az olyan hidrogénüzemű vonatok, mint az Alstom által gyártott Coradia iLint, amely a világon az első hidrogén meghajtású motorvonat, kibocsátásmentes alternatívát kínálnak a nem villamosított vonalakon.

Magyarország vezető szerepet kíván betölteni a karbonsemleges működésre történő átállásban, ezért a Nemzeti Hidrogén Stratégia részeként vizsgálja a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben.

A világon elsőként az Alstom épített hidrogénmeghajtású, üzemanyagcellás vonatot, a Coradia iLint-et, amelyet 2018 szeptemberében a német piacon mutattak be. Németországban és Ausztriában üzemelő Coradia iLint vonatok már több mint 200 000 kilométert tettek meg úgy, hogy egyetlen gramm szén-dioxidot sem bocsátottak ki, Hollandiában pedig sikeresen tesztelték őket. Az Alstom hidrogéntechnológiáját már az SNCF (Franciaország) és az NFM (Olaszország) is megvásárolta.
A hidrogénüzemű Coradia iLint vonatok olyan, alapvetően elektromos motorvonatok, amelyek hidrogénnel táplált üzemanyagcellával, a vonat fedélzetén saját maguk számára állítják elő a működésükhöz szükséges villamos energiát.

A vonat elsődleges energiaforrása a hidrogén, az oxigént pedig a levegőből nyerik, az üzemanyagcella belsejében ég el a hidrogén, a melléktermék pedig csupán gőz és víz. A vonat fékezési energiáját egy vontató akkumulátor tárolja, ami rásegít a gyorsításra és biztosítja a segédüzemi berendezések áramellátását is. Egy intelligens energiamenedzsment-rendszer folyamatosan felügyeli a vonat energiafelhasználását és a pálya sajátosságait, a lejtőket és emelkedőket is figyelembe véve, így a jármű hatótávolsága akár az 1000 kilométert is eléri. A hidrogénüzemű vonat kizárólag vizet bocsát ki és nem termel semmilyen káros anyagot vagy gázokat. Az üzemeltetéséhez hidrogén-töltőállomásokra van szükség. Az infrastruktúra kialakítása érdekében az Alstom együttműködést alakított ki olyan olaj- és gázipari társaságokkal, mint a német Linde vagy a lengyel Orlen.

Magyarország az Alstom több mint 7000 főt foglalkoztató Közép- és Kelet-Európai (CEE) klaszterének része, ahol 9 országban gyártó-, további 8 országban pedig kereskedelmi képviselettel van jelen. Az Alstom 660 főt foglalkoztat Magyarországon; Budapesten kereskedelmi irodát tart fenn, a vasúti forgóváz kereteket gyártó mátranováki gyára pedig Nógrád megye egyik legnagyobb munkaadója. Az Alstom mindemellett a BKV egyik legnagyobb beszállítója is: a budapesti metró flotta 50 százalékát az Alstom által gyártott Metropolis metrószerelvények teszik ki. A vállalat szállította a budapesti 4-es metróvonal, Közép-Kelet-Európa első teljesen automatizált metróvonalának vezető nélküli járműveit is. Mindemellett a MÁV flottájában üzemelő 25 darab TRAXX mozdony is jól ismert jármű a magyar vasúton.