A kormányzati célokkal összhangban egyre több vállalat dönt úgy, hogy CO2-kibocsátását nullára csökkenti. Ezeknek a szervezeteknek a jövőben az is fontos lesz, hogy olyan biztosítási termékeket vegyenek, melyek szintén ezeket a célokat támogatják. Ugyanígy az egyre tudatosabb fogyasztók számára is lényeges lesz, hogy a biztosítótársaságuk támogatja-e környezettudatos törekvéseiket.
Az International Finance Corporation adatai szerint 2030-ra a befektetők akár 23 milliárd dollárt is költhetnek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. A termékinnovációknak köszönhetően a biztosítási ágazat kulcsszerepet játszik a gazdaság átalakulásában – csökkenti a zöld termékek használatából eredő kockázatokat, és támogatja a tőkeáramlást, amely egyébként kockázatosnak tekinthető új termékek és például start-up gyártók vonatkozásában.
A biztosítói szektor számára egyre fontosabb stratégiai cél, hogy elősegítsék az éghajlatváltozás visszaszorítását. A biztosítók erőfeszítései már egyértelműen látszanak, viszont még innovatívabb, technológiailag fejlettebb és környezetbarátabb biztosítási termékekre lehet számítani a jövőben
– hívta fel a figyelmet S. Nagy Krisztina, a Deloitte pénzintézeti kockázatkezelési üzletágának partnere.
A jelentés szerzői beazonosították azokat a legfontosabb területeket, amelyek fejlesztésével a biztosítási termékek innovációja mérsékelheti az éghajlatváltozás hatásait. Ilyen például az ökológiai megoldások használatának népszerűsítése, hiszen a fogyasztók egyre tudatosabban működő cégeket keresnek. Az iparág számára ez lehetőséget biztosít arra, hogy ajánlataikkal és díjszámításukkal ösztönözzék a széndioxid-kibocsátás csökkentését.
Másik ilyen eszköz lehet az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség ösztönzése: például a szektor nagyban támogathatja az ingatlanok energetikai korszerűsítését, ha kárrendezési folyamatába beépíti az energiatakarékosabb anyagok és termékek használatának fedezését is.
A károk fenntartható módon történő rendezése is kiemelt fontos terület lehet a célok elérésében. A biztosítók támogathatják a környezetbarát tevékenységeket, például a sérült elemek javításának, nem pedig cseréjének ösztönzésével és elősegíthetik azokat a megoldásokat, ahol a javító alkatrészeket újrahasznosítják. A jelentésben konkrét példákat is beazonosítottunk azokra az intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a kár- és panaszkezelési folyamat széndioxid-mentesítéséhez, amelyeket nagy biztosítói csoportok végeztek az elmúlt években
– részletezte Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius csoportjának igazgatója.
A szakértők olyan akadályokat is beazonosítottak, amelyek hátráltatják az éghajlatbarát biztosítási termékek fejlesztését. A keresleti oldalon ezek a következők lehetnek: szkepticizmus az éghajlatváltozással szemben, a kockázat alábecsülése, túlzott biztosítási költségek, a rendelkezésre álló termékek ismeretének hiánya. Az ellátásilánc kezelésének területén viszont hiányzik az értéklánc koordinációja, és akadályt jelent továbbá, a rövid távú szemlélet és a munkavállalói kompetenciák hiánya.
A meglév�� akadályok áthidalására három fontos feladatot azonosítottunk, amelyeket az iparági szereplőknek érdemes megfontolniuk. Először is fontos az ügyfélkapcsolatok erősítése, hogy megértsék a problémáikat és a termékeik értékének maximalizálása előtt álló akadályokat. Másodszor is, támogatniuk kell a szervezetükön belüli innovatív kezdeményezéseket és meg kell próbálniuk szorosabb együttműködést kialakítani más piaci szereplőkkel, hogy az ügyfeleik értékláncán keresztül célzottabb megoldásokat tudjanak ajánlani. Az utolsó lépésként pedig határozzanak meg tudományos alapokon nyugvó fenntarthatósági célokat és szervezetük kompetenciáit is ezek szerint fejlesszék, így ösztönözve a vállalatuk transzformációját a karbonsemlegesség felé. Az áttérés számos kihívással jár, de hosszú távon annál több új piaci lehetőséget is tartogat a szektornak
– fejzete be a gondolatmenetet S. Nagy Krisztina.
