Párizsban a legdrágábbak a lakások, Budapestet Prága és Pozsony is megelőzi

Párizsban a legdrágábbak a lakások, Budapestet Prága és Pozsony is megelőzi

Tovább robogott az európai lakáspiac a világjárvány alatt: a Deloitte Property Index felmérésében vizsgált 24 főváros közül 2020-ban csupán az olasz fővárosban csökkentek az új építésű lakások árai, és ismét Párizs lett a legdrágább európai főváros. A visegrádi országok közül a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni.

A Deloitte Property Index jubileumi, 10. kiadásának adatai szerint a 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. A második helyezett 4421 eurós átlagárral Franciaország lett. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.

A legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs, ahol közel 13 ezer eurót kell fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlása esetén. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen – Londont is megelőzve – München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kell fizetni egy négyzetméterért.

Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt. Régiónkban ennél többet Prágában (3624 euró/négyzetméter) és Pozsonyban (2805 euró/négyzetméter) kellett fizetni a lakásokért.

Az általános európai lakóingatlanpiaci áremelkedés 2020-ban jelentős földrajzi eltérések mellett és hullámzóan folytatódott. A norvég Bergen esetében például 2019-ben még mintegy 24 százalékos árnövekedést láthattunk, ugyanitt 2020-ban már mintegy 15 százalékkal estek az új lakások árai. Ezzel szemben a norvég fővárosban, Oslóban 2019-ben még 9 százalékkal csökkentek az árak és a trend itt is megfordult, de ellentétes irányban: 2020-ban már 8,4 százalékkal nőttek a norvég fővárosban az új lakások árai. Érdemes megjegyezni, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben Pozsonyban és Madridban nőttek a lakásárak. A vizsgált fővárosok továbbra is jól teljesítettek, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. 2020-ban új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mérhettünk. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintette Európa nagyvárosait. Az európai lakáspiaci árak változékonysága növekedett – részletezte Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján saját lakás a legkevésbé Szerbiában megfizethető, hiszen ott 15,2 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Csehországban sem sokkal jobb a helyzet, ott 12,2 év szükséges hozzá.

A tanulmány adatai szerint Magyarországon 8,4 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk. Európában 2020-ban Párizsban kellett a legtöbbet, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót fizetni a bérelt ingatlanokért. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor, Budapesten a bérleti díjak jelentős mértékben csökkentek 2019-hez képest.

Ez a bérleti díj csökkenés vélhetően annak köszönhető, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját – mondta Ámann Róbert, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Az ezer főre jutó építési engedélyek száma például Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában pedig 3,62 volt. 2020-ban a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány. Az országban az ezer főre jutó építési engedélyek száma meghaladta a 10-et.

A COVID-19 válság az osztrák lakóingatlanpiacot egyáltalán nem viselte meg, sőt a lakóingatlanok árnövekedése 2020-ban még gyorsult is. Elsősorban az osztrák családi házak és a korábban alulértékelt vidéki ingatlanok jelentős árnövekedése a szembetűnő – zárta gondolatait ki Kohári Gábor.

A tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. A legmagasabb szintű hőségriasztást július 18-ig hosszabbította meg az NNGYK és a Katasztrófavédelem.

Az angol labdarúgó-válogatott utolsó pillanatban szerzett góllal hátrányból fordítva 2-1-re legyőzte a holland csapatot a németországi Európa-bajnokság Dortmundban játszott szerdai elődöntőjében. Kifejezetten nagy iramban kezdődött a mérkőzés, a várakozásoknak megfelelően valamelyest a hollandok voltak aktívabbak. Ugyan nagy helyzet nem volt a meccs elején, az Oranje mégis vezetést szerzett Simons egyéni villanásának köszönhetően, ugyanis labdaszerzése után egy pontos lövéssel maga is fejezte be az akciót. Hátrányban nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak az angolok, akik 11-esből hamar egy...