2010 után az Eurostat adatai alapján a román gazdaság bővülése euróban mérve (+35 százalék) jelentősen felülmúlta a magyart (+24 százalék). Az egy főre jutó euróban mért GDP terén is jelentősen csökkent a két ország közötti különbség, míg 2010-ben Romániában az egy főre jutó GDP 62 százaléka volt a hazainak (6,2 és 10 ezer euró), addig 2020-ra már 70 százaléka (8,8 és 12,6 ezer euró). 2010-ben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben a magyar adat az uniós átlag 66 százaléka, a román pedig 52 százaléka volt, addig ez a arány 2020-ra 74, illetve 72 százalékra javult. Vagyis a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP-ben Románia beérte Magyarországot 2020-ra!
Gazdasági fejlettség mellett a keresetek növekedésének ütemében is csökkent a két ország közötti különbség. Míg 2010-ben egy kétkeresős, kétgyermekes román házaspár egy hasonló magyar házaspár éves nettó keresetének 60 százalékát kereste meg egy év alatt (8 ezer, illetve 13,6 ezer euró) addig ez a különbség 2020-ra jelentősen csökkent (83 százalékra) (17,7 és 21 ezer euró). Mindezt úgy, hogy a magyar háztartások keresetét a családi adókedvezmény növeli. A kétkeresős, gyermektelen családok esetében a román 2020-as érték 90 százalék, tehát már csak 10 százalék a különbség a magyar párok javára.
Az előbbi indikátorok alakulásában fontos szerepet játszhat a népesség és azon belül is a képzett lakosság kivándorlásának alakulása. Tartós kivándorlás tekintetében Románia jelentősen megelőzi Magyarországot, az előbbit 2010 és 2019 között 2 millió, az utóbbit 350 ezer munkavállalási korú személy hagyta el. Tehát 9 év alatt Romániát ezer lakosra vetítve 10, Magyarországot 3,5 munkaképes ember hagyta el. Ez a maradó lakosság szempontjából előnyös is lehet (munkahelyek szabadultak fel, illetve a hazautalt jövedelmek is segítik az otthonmaradt családtagok fogyasztását).
A fenti eredményekből látszik, hogy még a magas kivándorlás mellett is, Románia gazdasága (a hazaihoz képest különösen) jól teljesít. Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarország kapta 2010-2020 között egy főre jutóan a legtöbb Európai Uniós támogatást, amit eszerint nem sikerült jól elköltenünk. Érdemes lehet ez alapján összehasonlítani a két ország gazdaságpolitikáját, különösen a korrupció elleni határozott román fellépést és az euroatlanti szövetséggel való kapcsolatok erősítését. Lehetséges, hogy a teljesítmények különbségét ezek önmagukban is megmagyarázzák
