A keretezett cégér eredetileg a pesti Király utca 40. szám alatti Bécsi Sörcsarnokot vagy Serházat díszítette, és arra szolgált, hogy felhívja a járókelők figyelmét az üzletre. Az alkotás Gambrinus királyt ábrázolja egy söröspincében, a hordók között, amint vidáman nézegeti a kezében tartott aranyló söröspoharat. A kép főszereplője nem más, mint a sörivók és a sörkészítők patrónusa, valódi nevén I. János flandriai herceg, aki a legendák szerint maga is szenvedélyes sörivó volt. Az egyik hordón bakkecske kifaragott képe látható, félreérthetetlen célzással az 1850-es évektől a pesti sörházakban is főzött Baksörre.
A Bécsi Sörház arról volt híres, hogy itt lehetett a legjobb schwechat-i sört kapni és a Dreher Antal eredeti bécsi sörfőzdéjében készült lager sört is itt népszerűsítették. A sörház egyik későbbi tulajdonosa maga Gundel János, a nagy vendéglátós dinasztia alapítója volt, aki 1869-ben vásárolta meg az üzletet. A festményt még idősebb Dreher Antal is láthatta eredetiben.
A műalkotást stílusjegyei és legújabb kutatások alapján feltehetően Kiss Bálint (1802-1868) festőművész, grafikus készítette, azonban az eredeti alkotót már száz éve sem ismerték pontosan, a festmény jel��letlen. A magyar sörfőzés legendás múltjáról tanúskodó festmény túlélte az évszázadokat és még az 1930-as években is eredeti helyén, a sörcsarnokban állt egy másik Gambrinus festménnyel együtt. Most ismét cégérként a Dreher Sörmúzeumba betérő látogatókat fogadja, mely a világjárvány miatti bezártság után június 1-jén nyitja meg a kapuit.
„A Gambrinus cégér ikonikus lenyomata a magyar sörfőzés hőskorának, ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy ápoljuk és megőrizzük az utókornak. Büszkék vagyunk rá, hogy Fazekas Gyöngyi keze által született újjá ez a legendás alkotás. Igazi relikvia ez a történelem és a sörök szerelmeseinek: már csak ezért is érdemes lesz megtekinteni a hamarosan újranyitó Dreher Sörmúzeumot” – árulta el Török Róbert, az intézmény művészeti tanácsadója.
