Az Európai Bizottság 2020 júliusában tette közzé akciótervét, amely a méltányos és egyszerű adózás érdekében kidolgozott adócsomag részeként került kialakításra. A most megfogalmazott rövid távú tervekben többek között olyan javaslatok szerepelnek, melyek az adózási szempontból elhatárolt veszteségek kedvezőbb felhasználhatóságára, az agresszív adótervezési lehetőségek további kiküszöbölésére, a nagy cégcsoportokat terhelő tényleges adókulcsok közzétételi kötelezettségének bevezetésére, valamint a hitel- és tőkefinanszírozás közötti torzító hatás megszüntetésére irányulnak. A Bizottság hosszú távú terve azonban egy új javaslat kidolgozása a társasági adózás keretrendszerére vonatkozóan.
A Bizottság célja egy holisztikus jövőkép kialakítása az Európai Unió adórendszere kapcsán, melynek jelenlegi problémái főként abból erednek, hogy a tagállamok önállóan, egymással nem koordinálva vezettek be különböző adóreformokat. Ezen terv segítségével képzelhető el egy méltányos és stabil üzleti környezet megteremtése, amely fellendítheti a fenntartható és munkahelyteremtő növekedést az Európai Unióban. A tervezet figyelembe veszi a G20-ak és az OECD globális adóreformról folytatott megbeszélésein elért eredményeket.
2023-ig a Bizottság egy javaslatot terjeszt elő a társaságok adózási keretrendszerére vonatkozóan. A „Vállalkozás Európában: A jövedelemadó keretrendszere” („Business in Europe: Framework for Income Taxation” vagy „BEFIT”) egységes társaságiadó-keretszabályokat biztosít majd az Európai Unió számára, amely biztosítaná az adóztatási jogok tagállamok közötti méltányosabb elosztását. A tervek szerint a BEFIT csökkentené az adminisztratív költségeket és kötelezettségeket (esetlegesen annak a lehetőségével, hogy a vállalatcsoportok egy egységes Európai Uniós adóbevallást készíthessenek), minimalizálná az adókikerülési lehetőségeket, és támogatná a munkavállalást, valamint a befektetéseket az Európai Unió egységes piacán. Ezen felül, a BEFIT felváltana egy korábbi Európai Uniós kezdeményezést, ami a közös konszolidált társasági adóalap (angol rövidítéssel: CCCTB) megállapítására irányult, így annak jelenleg függőben lévő javaslatát visszavonnák.
„A multinacionális vállalatcsoportok számára előnyös lehet egy egységes adózási keretrendszer kialakítása és adókötelezettségük a szerinti meghatározása, hiszen a 27 Európai Uniós tagállam eltérő részletszabályokat alkalmaz, amelyek betartása többlet erőforrásokat igényel. A közös társasági adórendszer elképzelése már korábban is felmerült az Európai Unióban, amelyhez kapcsolódóan 2011-ben egy javaslat is elkészült, de erről nem tudtak a tagállamok megegyezni. Kérdéses a tagállamok ellenállásának mértéke a jelenlegi javaslat kapcsán is, tekintettel az államok adózási szuverenitására és arra, hogy a mostani javaslatban megfogalmazott intézkedések nem különböznek nagy mértékben a sokat vitatott korábbi CCCTB javaslattól” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A mostani tervezet az elkövetkező évekre szóló szélesebb körű uniós adóreform része. A Bizottság a társaságiadó-reformok mellett hamarosan intézkedéseket fog előterjeszteni a digitális gazdaság méltányos adóztatásának biztosítása érdekében is. A Bizottság javaslatot fog tenni egy digitális illetékre, amely az Európai Unió saját bevételi forrásaként fog szolgálni. A „FitFor55” csomaggal és az európai zöld megállapodással összefüggésben pedig hamarosan előterjeszti az energiaadó-irányelv és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus felülvizsgálatát is. Ezzel egy időben szélesebb körű vitát indít az uniós adózás jövőjéről, amellyel kapcsolatban 2022-ben egy adózási szimpóziumot is terveznek „Az Uniós adószerkezet a 2050 felé vezető úton” címmel.
