„Mindig innovatív és bátor megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy a Magyar Termék védjegy a hazai eredetet igazoló legismertebb és legelismertebb jelöléssé váljon, és erre a járvány egy éve alatt is sikerült újabb példákat adnunk” – foglalta össze Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője munkájuk elmúlt 15 évét. Kiemelte, hogy a folyamatos megújulás jellemzi a védjegyhasználó vállalkozások összefogását, hiszen ezzel olyan dolgokat is sikerült megvalósítaniuk, amelyekre egyedül, egyenként nem lettek volna képesek. Így sikerült a gyártókkal közösen már a járvány elején elindítani a #veddahazait mozgalmat, amelyhez több mint 100 vállalkozás mellett az üzletláncok is csatlakoztak. A vásárlási szokások változásához pedig az online aktivitásának növelésével alkalmazkodik a Magyar Termék, amely újabban webshopokban szervez nyereményjátékokat, egy árösszehasonlító oldallal pedig speciális, hazai termékeket támogató fejlesztést valósított meg – tette hozzá.
A hagyományos, gyártó-kereskedő szereposztás meghaladására mutatott példát a SPAR. Az üzletlánc, egyedüliként a magyarországi élelmiszerkereskedelmi hálózatok közül, már több termékcsoportban is magának gyártja saját márkás készítményeit – emelte ki előadásában Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője. A bicskei húsfeldolgozó üzemük sikere nyomán négy éve Üllőn hoztak létre saját üzemet, ahol SPAR Enjoy márkanév alatt kényelmi termékeket gyártanak. Nemrégiben pedig Perbálon vásároltak meg egy már működő gyárat, ahol a feldolgozott hústermékeiket készítik. Ezekben a gyárakban 23,5 ezer tonnányi friss húst dolgoznak fel, 2,6 millió szendvicset és 850 ezer kilogramm majonézes salátát készítenek. „Vásárlóinknak ma a legfontosabb szempont az étel élvezeti értéke, biztonságossága és egészségessége, valamint a környezetvédelem. Ezeket az igényeket üzleteinkben és saját üzemeinkben jól felépített minőségirányítással tudjuk kiszolgálni és garantálni” – emelte ki Horváth Ferenc.
Amilyen ritka egyelőre az élelmiszerkereskedő cégek között a saját gyártás, ugyanolyan újdonság a nagy húsipari társaságok piacán a vegán termékek előállítása, amibe a Pápai Hús vágott bele elsőként. Szappanos Péter ügyvezető előadásában elmagyarázta, hogy üzletileg valójában miért is kézenfekvő az először talán meghökkentőnek látszó lépésük. A Pápai ugyan egy nagy múltú húsüzem, azonban szakembereik tudása, gyártóberendezéseik, a legmagasabb szintű minőségbiztosításuk és a napcikkek eladásában való jártasságuk alkalmassá teszi őket arra, hogy más élelmiszerek gyártására is használják ezeket a képességeiket. A vegán termékek eladásai ráadásul meredeken nő, és itt még sokkal kisebb a verseny, mint a húspiacon. - Az élelmiszerfogyasztási szokások gyorsan változnak, és a Pápai nem akarja ölbe tett kézzel nézni, hogyan emelkedik a húspótló termékek iránti kereslet. A vegán termékcsalád bevezetésével azt üzeni a vásárlóknak, hogy a Pápai Ízeket a húsevők ugyanúgy élvezhetik, mint a vegánok, vagy azok, akik sokszínűbb étrendre vágynak – mondta Szappanos Péter.
A Heineken Hungária is arra mutatott példát az Agóra konferencián, hogyan lehet „kilépni a dobozból”, újra meghonosítani egy termesztési kultúrát. A sörgyártás egyik legfontosabb alapanyagát, a komlót a hazai gyártóvállalatoknak importálnia kell Magyarországra, miután a ’80-as években szinte eltűnt itthonról a korábban nagy mennyiségben termesztett haszonnövény. A Heineken stratégiájának azonban fontos eleme a hazai alapanyagok minél nagyobb arányú felhasználása, ezért hat éve kötelezettséget is vállalt arra, hogy a Soproni sörök kizárólag magyar árpából készülnek – mondta Ludvig Orsolya Stefanie, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, hogyan jutottak el a komló termesztésének hazai újraindításáig. A söripari világcég magyar leányvállalata a Magyar Ökomenikus Segélyszervezettel folytatott beszélgetések során jutott arra az elhatározásra, hogy egy komplex projekt keretében újra meghonosítja a komlót, és ezzel munkát is ad hátrányos helyzetű családoknak, így biztosítva megélhetést számukra. A projekt második évének végén 850 kilogramm komlót szüreteltek le. „A kastélyosdombói komlót Magyarország kedvenc söréhez, a Sopronihoz használjuk majd fel” – emelte ki Ludvig Orsolya Stefanie.
Ha valaki „ki akar lépni a dobozból”, akkor ehhez nemcsak a megszokott üzleti gondolkodás határát kell átlépni, hanem akár földrészekét is – erre mutatott példát az Agórán a SIÓ-Eckes. „A fenntarthatósági stratégiánk több pillérre épül, a klímavédelem pilléren keretében például mérsékeljük és teljes mértékben ellensúlyozzuk szén-dioxid-kibocsátásunkat, ennek eredményeként 2021-től klímasemlegesen működünk. Emellett többek között dolgozunk a szelektív hulladékgyűjtés fogyasztói edukációján és a hulladékcsökkentésünkön, Köszönjük, SIÓ! elnevezésű iskolatáska programunkkal pedig majdnem 12 ezer gyermek iskolakezdését támogattuk az elmúlt 12 évben” – összegezte Szász-Bognár Emese, a SIÓ-Eckes Kft. kommunikációs és média managere. A stratégia megvalósításának része továbbá a kisdobozos termékeknél bevezetett, idén 3,5 tonna műanyag felhasználását szükségtelenné tevő papír szívószál is. A cég gyümölcsfeldolgozása hulladékmentes, egy lágyvizet előállító berendezéssel pedig jelentősen csökkentette szennyvízkibocsátását is, továbbá 100 százalékban z��ld energiát használ. Idénre pedig az anyavállalattal elérte a klímasemlegességet. Az Eckes-Granini Csoport ugyanis a szén-dioxid-kibocsátását felmérve a ClimatePartner független szervezeten keresztül egy brazíliai erdővédelmi programban való részvétellel teljes egészében kompenzálja azt.
A hazai élelmiszergyártás és -kereskedelem is jól vizsgázott a járvány egy éve alatt, hiszen mindvégig ki tudta szolgálni jóminőségű, biztonságos termékekkel az országot - mondta Dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az Agóra konferencián. Az élelmiszergazdaság szereplőit új kihívások elé állította az elmúlt egy év, megnőtt például az online kereskedelem, valamint az élelmiszer- és ételkiszállítás szerepe. Fontosabbá váltak a biztonságosabb rövid ellátási láncok, ebben pedig Magyarországon támaszkodni lehet a hazai alapanyag- és késztermékgyártásra.
A helyettes államtitkár megnyitójában kiemelte, hogy 2015-ben minősítette az élelmiszeripart stratégiai ágazattá a kormány, és azóta csaknem megötszöröződött, 468 milliárd forintra nőtt az ágazat fejlesztési támogatása. Az elkövetkező években szerinte történelmi lehetőség előtt állnak a magyar élelmiszergazdaság szereplői, ugyanis a vidékfejlesztési forrásokból 750 milliárd forint támogatásra lesz lehetőségük az élelmiszeripari cégeknek, a magyar agrárium pedig a következő uniós támogatási ciklusban AZ EU által nyújtott forrásokhoz 80 százalékos plusz hazai társfinanszírozást kap a kormány döntése alapján.
