Miközben a Generali X-generáció körében végzett hazai felmérése alapján a magyar családoknak még mindig csak közel fele rendelkezik megtakarítással, sokan hamisan ringatják magukat abba az illúzióba, hogy ez megnyugtató biztonsági hálót jelent baj esetére. Mi vár egy átlagos családra, ha az egyik fő kereső tartósan kiesik a munkából, esetleg életét veszti?
Szomorú „toplistákat” vezet évek óta Magyarország: a hazai lakosság fele küzd különböző krónikus megbetegedésekkel, a többség egészségét pedig nem csupán egy kockázati tényező veszélyezteti. A magyarok harmadát magas vérnyomással kezelik, a cukorbetegség minden tizedik , az elhízás pedig minden harmadik honfitársunkat érinti . Mindez különösen aktuális probléma a jelenlegi járványhelyzet miatt is, sokakat fenyeget tehát hosszan tartó munkakiesés, kórházi tartózkodás és kezelés, a legrosszabb esetben pedig az érintettek életüket is veszíthetik a halmozódó egészségkárosító problémák következtében. A krónikus betegségek és a halálesetek azonban nem csak lelkileg terhelik meg a magyar családokat, hanem anyagilag is – vajon milyen hatással van a házi kasszára, ha az egyik kereső tartósan munkaképtelenné válik?
Alig néhány hónapig húzzuk csak ki a megtakarításokkal
A magyarok megtakarítási hajlandósága évek óta töretlenül növekvő tendenciát mutat, és első pillantásra úgy tűnik, valóban biztonságot nyújtó tartalékokkal számolhatnak a háztartások. A felmérések szerint ugyanis egy átlagos kereső havonta 22 600 forintot tesz félre és 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik . Ha azonban hozzátesszük, hogy a gyerekes családok mindössze 45 százaléka képes valamekkora összeget elkülöníteni és a hazai lakosok 36 százaléka csupán egy hónapra elegendő összeggel rendelkezik , máris árnyaltabb a kép. És egyáltalán mire elég ez a megtakarítás egy hirtelen bekövetkező, tartós megbetegedés esetén?
Nézzünk egy egyszerű esetet: a KSH adatai alapján januárban 273 300 forint volt a hazai nettó átlagkereset. Betegség esetén először maximum évi 15 nap betegszabadság jár, melynek összegét ¬ a távolléti díj 70 százalékát ¬ a munkáltató állja. Átlagos esetet tekintve tehát ez alatt az idő alatt már közel 60 000 forinttól esik el a házi kassza, ha az egyik kereső kiesik a munkából, ráadásul erre az ellátásra a társas vagy egyéni vállalkozók, illetve a bedolgozók nem jogosultak. A 15 nap letelte után a táppénz következik, amit már az állam fizet, és orvosi igazolásra jár annak, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik - maximum 1 évig összesen. Amennyiben kórházi vagy más fekvőbeteg-ellátás szükséges a táppénz ideje alatt, arra 50 százalékos szorzó érvényes, egyéb esetekben a napi átlagkereset 60 százaléka jár 730 nap biztosításban töltött idő után azzal a kitétellel, hogy az összeg a napi ellátási limitet nem lépi át. Így az első esetben az átlagfizetést alapul véve, 30 nappal számolva, nettó 138 520 forint, míg a második esetben nettó 111 705 forint esik ki egy hónap alatt a jövedelemből.
A képlet egyszerű: egy alig másfél hónapos, betegség miatti munkaképtelenség már felszámolhatja a meglévő családi megtakarítást, ha pedig két kereső tartalékaival kalkulálunk, akkor ez körülbelül 3 hónap. Megdöbbentő, milyen gyorsan elvéreznének a hazai háztartások, hiába gondolják azt, hogy biztonságot jelentő összeget halmoztak fel a keresetükből.
Havi 5000 forintból már biztosíthatjuk a család jövőjét
Ha a legszörnyűbb esetet vesszük figyelembe, amikor az egyik fő kereső elhalálozik a családban, még nagyobb kieséssel szükséges számolni, mely szinte minden esetben komolyan befolyásolja az életben maradottak életszínvonalát. A hozzátartozói nyugellátások összege sajnos elenyésző, és az árvaellátás is csupán annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában megillette. Magyarországon 55 ezer árva vagy félárva gyermek jogosult árvaellátásra, amelynek átlagos összege jelenleg havonta 41 ezer forint . A kockázati életbiztosítások éppen ezekre az esetekre nyújtanak valóban megnyugtató védőhálót, ráadásul a megtakarításra szánt havi összegek alig negyedéből fedezhető a havidíj.
„Egy hétköznapi esetet alapul véve, vagyis egy 40 éves irodai munkát végző férfit, aki nem dohányzik, nincs krónikus betegsége, vannak gyermekei és nettó bére az átlagnak megfelelő, havi 4717 forintért biztosítunk 10 millió forintra 10 évre, mely összeget halál esetén térítünk a hozzátartozóknak. Természetesen a különböző kockázati tényezőket is figyelembe vesszük a díj meghatározásánál, így például ugyanezzel az ügyféllel már havi 9275 forintért tudunk szerződni, ha napi fél doboz cigarettát szív. Ha azonban kiszámoljuk, hogy ő 22 500 forintot költ dohányzásra egy hónapban, már nem tűnik nagy áldozatnak a díj kifizetése, mellyel a családja jövőjét biztosíthatja.” – mondta Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Érdemes a cégeknek is megfontolni a munkáltatói kockázati élet-, baleset-, és egészségbiztosítás megkötését, mellyel biztonságot és stabilitást tudnak nyújtani a munkavállalóknak ezekben a bizonytalan időkben. A biztosítási csomagok – egyének és cégek esetében is – teljes mértékben személyre szabhatók, így mindenki azokat az elemeket veheti be a szerződésébe, melyre valóban szüksége van. A vállalatok ráadásul még a különböző munkavállalói csoportok részére is más-más szolgáltatásokat választhatnak, így például a szellemi és a fizikai munkát végző alkalmazottak is munkakörüknek megfelelő védelemben részesülhetnek.
