A Vision Zero kezdeményezés 1997-ben indult Svédországban, amelyhez azóta Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia és már az Amerikai Egyesült Államok néhány régiója is csatlakozott, számos helyszínen már rövid idő leforgása alatt is látványos eredményeket elérve. A kezdeményezés elsődleges célja a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési események számának 0-ra csökkentése. Progresszív közlekedéspolitikával a Vision Zero célkitűzései Magyarországon is elérhetők: szemléletformálással, a közúti járművek jobb felépítésével, a közúti infrastruktúra fejlesztésével, illetve a sebességhatárok csökkentésével. Az ember-jármű-pálya hármasából az ember a legfőbb érték, ezért a tervezés alappillére az emberközpontúság és az a tény, hogy az ember akaratlanul is hibázik.
A BKK a főváros közlekedésszervezőjeként – követve a nemzetközi irányokat – integráltan kezeli közlekedésszakmai feladatait, amelyek közül a közlekedésbiztonsági célkitűzések megvalósítása komoly csapatjátékot, az érintett szervezetek (közútkezelők, hatóságok, üzemeltetők, önkormányzatok, tervezőirodák, valamint a szemléletformálásban résztvevő szereplők) részéről is folyamatos együttműködést igényel. Ennek az együttműködésnek a jegyében rendszeres egyeztetés zajlik a szabályozási lehetőségek, tervezési kérdések, megvalósítási megoldások, üzemeltetési, ellenőrzési és szemléletformálási kérdések szakmai megvitatására, az ipari jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztására.
A kerékpározókkal történő baleseti események közel fele nem kerül rögzítésre a jelenleg használt módszertanok hiányosságaik miatt, az egészségügyben elérhető információk figyelembevétele részben megoldást jelenthet a problémára. Az adatok rendelkezésre állása azért is fontos, mert a hatósági célkitűzések meghatározásánál is csak pontos adatok alapján lehet célzottan és hatékonyan tervezni, meghatározni a hangsúlyos beavatkozási területeket és a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések típusát. A városi közlekedés egyik védendő csoportjának, a kerékpárral közlekedők biztonsága érdekében a Közlekedéstudományi Intézet egy olyan átfogó vizsgálatot készített, amelynek elsődleges célja a jelenlegi baleseti adatgyűjtés értékelése és elemzése volt, amely alapján javaslatot tettek a hiányosságok felszámolására, a hiányzó adatok pótlására.
A városban gyalogosan és kerékpárral közlekedők csak megfelelően kialakított infrastruktúra és támogató szabályozás segítségével lesznek valóban védendő közlekedők. A városi terek, közlekedési infrastruktúra kialakításnál alapvető szempont, hogy a közlekedő ember legyen mindig észlelhető, nagy forgalmú utak keresztezése során minél rövidebb időt töltsön az úttesten, a kijelölt gyalogos átkelőhelyeken pedig minden esetben legyen megfelelő figyelmeztetés az autózók számára. Ezt segíti a klasszikus gyalogátkelőhely kijelölésen túl a Budapesten is számos helyen alkalmazott gyalogos középsziget, az átkelő járdaszintre emelése vagy úgynevezett „parkolási fülek” kiépítése. A különböző sebességcsökkentési módszerek alkalmazásának, a közterületek újrafelosztásának, a behajtási korlátozások bevezetésének, a csomópontok átalakításának hatásait 2020-ban a BKK, az érintett kerületek bevonásával, a fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási intézkedési tervhez kapcsolódóan, a város több pontján, mintaprojekteken keresztül tesztelte. A néhány hónapig tartó tesztek tapasztalatai általánosan jók voltak, több esetben döntés született a próbaidőszak folytatásról.
A sokfelé látható, különböző okoszebra-megoldásoknál ugyanakkor hatékonyabb a klasszikus jelzőlámpás gyalogos átkelőhely, mert egyértelműbb a használata és világos szabályok vonatkoznak rá. A szabályok ismerete oktatással, célzott kampányokkal javítható, különösen a gépjárművezetők és a jogosítvánnyal nem rendelkezők számára.
A halálos és súlyos kimenetelű közlekedési események számának csökkentése érdekében elengedhetetlen a közgondolkodás, a magatartás és a viselkedés javítása is. Ennek eszköze lehet a hatályos szabályok felülvizsgálata, megtanítása és betartatása, amelyben kulcsfontosságú az oktatás és a szemléletformálás. A „Zöld Budapest” eléréséhez nemcsak egészségesebbé, hanem biztonságosabbá is akarja tenni a Fővárosi Önkormányzat Budapestet, így a tervezés és a szemléletformálás középpontjában egyaránt maga az ember, az emberek közötti együttműködés elősegítése áll. A gyalog és kerékpárral közlekedők védelme 2020-ban is a kiemelt feladatok között szerepelt.
A BKK azon dolgozik, hogy a különböző eszköztárral és módszerekkel dolgozó szereplők elméleti (tudományos) és gyakorlati (közútkezelői, hatósági) ismeretei, tapasztalatai és nézetei találkozzanak, egyre inkább összecsiszolódjanak, ennek eredményeként pedig a megtett intézkedések is azonos irányba mutassanak, erősítve egymást a közös cél mielőbbi elérése érdekében.
