A magyar cégek 37 százaléka esetében a tulajdonos lakcíme a székhely

A magyar cégek 37 százaléka esetében a tulajdonos lakcíme a székhely

Magyarországon a vállalkozások jelentős része a tulajdonosok lakcímén működik, a koronavírus járvány alatt pedig még növekedett is az arány egyes szegmensekben.

A magyar cégbázis igen jelentős része kis- és mikrovállalkozás. Sok esetben a kisebb vállalkozásoknál kezdetben nincs lehetőség, és nincs is igazán igény külön iroda fenntartására, így részben természetes, hogy a hazai társas vállalkozások 37 százalékának székhelye megegyezik a tulajdonosok címével.

Fontos rögtön hangsúlyozni, hogy a székhelycím és a tulajdonosi lakcím egyezése nem jelenti feltétlen azt, hogy a munkavégzés is a lakhelyen zajlik. A cégek rendelkezhetnek a székhely mellett telephellyel, fiókteleppel, de megjelölhetik külön a központi ügyintézés helyét is. Ezek mellett is előfordulhat, hogy egy vállalkozás csak kényelmi szempontból nem módosította még a székhelyét, de érdemi tevékenység nem folyik a bejegyzett székhelyen. A székhely azonban jelentős szerepet tölt be mind gyakorlati, mind adminisztrációs, mind cégjogi értelemben, így annak komoly jelentősége van, ha egy tulajdonos a saját címén működteti a vállalkozást.

Az elmúlt egy évben a koronavírus járvány az otthoni munkavégzés szempontjából egy új időszakot hozott. A „home office” jelenség azonban extra nehézségeket generálhatott az olyan felállásokban, ahol nem a munkavállaló maradt távol az irodától, hanem az iroda helyszíne eleve egybe esett 1-1 család lakhelyével. Ilyenkor az ügyfelek esetenként rögtön egész családokkal kontaktálhattak. Mindenesetre az elmúlt egy évben nemcsak a magánszemélyek, hanem a vállalkozások életében is sokszor előkerült a költözés gondolata. Ennek fényében különösen érdekes kérdés, hogy a lakcímekre bejelentett vállalkozások aránya hogyan változott az elmúlt időszakban.

Természetesen a nagyobb vállalkozások esetében eleve ritkább a lakcím – székhely egyezés, de ezekben a szegmensekben is jelen van. A legkisebb vállalatok körében több mint 42 százalékos, de még az 1 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cégek körében is több mint 6 százalékos a tulajdonosi lakcím – székhely egyezés.

Az elmúlt egy év nagységrendi változást ugyan nem hozott az arányok alakulásában, annál érdekesebb viszont a változások iránya. A koronavírus járvány alatt a nagyobb vállalkozások közül többen döntöttek úgy, hogy érdemesebb összekötni a székhelyet és a lakcímet. Arányaiban az 1 milliárd Ft éves árbevételt meghaladó vállaltok körében a legnagyobb a változás, ahol a vállalkozások 0,4 százaléka döntött így. Érdekes módon ezzel ellentétes a legkisebb vállalkozások esetén az irány, ahol 0,8 százalékkal csökkent a tulajdonosi lakcím – székhely egyezés.

Sok egyéb cégadat is azt mutatja, hogy a nagyvállalkozások is tudnak családi keretek között működni, így talán nem olyan meglepő a nagyobb vállalkozások körében sem a fenti változás. Talán az egyik legjobb példája ennek, hogy sok nagyvállalkozó a társas vállalkozásuk mellett még egyéni vállalkozást is működtet. Jelenleg közel 11 ezer vállalkozás éves árbevétele haladja meg az évi 1 milliárd forintot, és ezen vállalkozások tulajdonosai közül több mint 1400 fő még egyéni vállalkozóként is tevékenykedik.

Regionális kitekintésben Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a tulajdonos címére bejelentett vállalkozások aránya, míg Budapesten, Zala és Vas megyében a legalacsonyabb. Budapesten nemcsak hogy messze a legalacsonyabb a tulajdonos címére bejegyzett vállalkozások aránya, de az elmúlt 1 évben még jelentősen csökkent is ez az arány, tehát a főváros ebből a szempontból rendhagyónak számít. A fővárost leszámítva azonban kiegyenlítődés mutatkozik a regionális eloszlásban. A legnagyobb tulajdonosi lakcím – székhely egyezőségi aránnyal rendelkező megyékben enyhén csökkent ez a gyakorlat, míg a lista végén szereplő megyékben egyre több a tulajdonos lakcímére bejegyzett vállalkozás.

A borítókép forrása: Pixabay