Az utóbbi években megnövekedett a vízinövények előfordulása a Dunában. Ezek a növények mindössze négy hét alatt kétméteresre is megnőhetnek, ezért rendszeresen irtják őket. Csak Bécsben már 17 speciális hajó van szolgálatban márciustól októberig, hogy a víz alatti növényzet nyírásával biztosítsák a zavartalan dunai fürdőzést és kordában tartsák a burjánzó, hínárszerű növényeket. Alsó-Ausztriában és Bécsben ez évente több ezer tonna biomasszát eredményez, amely jelenleg komposztálásra kerül.
A Bécsi Agrártudományi Egyetem, a BOKU kutatói felismerték és kihasználták a makrofitákban, azaz vízinövényekben rejlő lehetőségeket: rájöttek, hogy ezek kiválóan alkalmasak csomagolóanyag előállítására. Az első prototípusok - gyümölcsök egyszer használatos csomagolása és komposztálható edények - máris nagyon ígéretesek. A hínárnövények nagy előnye, hogy olyan helyi bio-erőforrást képviselnek, amely belátható időn belül valószínűleg nem fogy el. A kutatócsoport jelenleg környezetbarát feldolgozási módszereken dolgozik annak érdekében, hogy a vízinövényeket lebomló csomagolóanyagok, eldobható tányérok vagy csészék előállításához is lehessen használni.
A makrofiták érdekessége, hogy botanikai keresztmetszetük hasonló a növényi gyökerekhez. Ez azt jelenti, hogy a vízinövények anyaghasználat szempontjából nagyon értékes tulajdonságokkal rendelkeznek: például erősek és ligninhez hasonló biopolimerek alkotják őket. A makrofiták ezen kívül proteinben gazdagok, a csomagolás gyártása során keletkező melléktermék pedig akár műtrágya is lehet a jövőben. Szintén lehetséges a növények erjesztése biogáz előállításához – ezt egyébként már tesztelték is. A kutatók célja a vízinövényektől a felhasználható csomagolásig tartó folyamat további optimalizálása, valamint a melléktermékek felhasználásának bővítése. A BOKU csapatát a bio-csomagolóanyag kutatásáért 2020-ban „Energy Globe Niederösterreich” díjjal jutalmazták.
