Fókuszban a Hold
A Hold újra az érdeklődés középpontjába került. A NASA Artemis programja 2024-re, 55 évvel az Apolló 11 történelmi küldetése után, tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Ennek előkészítésén nem csak az Egyesült Államok dolgozik gőzerővel, egy gyorsan növekvő nemzetközi közösség munkálkodik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is automata felderítőkkel készítették elő a holdra szállást.
„Névjegyek” űreszközökön
A robotikus felderítőkön a tudományos-műszaki kutatás mellett ma már szinte mindig találhatók kulturális-művészeti alkotásoknak is tekinthető táblák, emlékek. A nemrég Marsra érkezett Perseverance fedélzetén öt érdekességet is találunk, többek között a NASA “Send Your Name to Mars” kampányának emléket állító plaketten három mikrochip tartalmazza annak a 10 932 295 embernek a nevét, akik részt vettek a programban.
A Puli Téridő Plakettje
A Téridő Plaketten a magyarság kollektív emlékezetének lenyomatát szeretnénk megőrizni a jövőnek, egy sokszínű tablót arról, hogy most, 2020-2021-ben hogyan látjuk a világot, mire szeretnénk emlékezni mi, magyarok.
Olyan emlékeket, történeteket, teljesítményeket gyűjtünk, melyekről közösen úgy gondoljuk, hogy méltó arra, hogy gazdagítsa akár évezredek múlva is azt a képet, amit a XXI-ik századi Magyarországról az akkori olvasók, kutatók látnak majd.
Ezeket „Holdjegyzetek” formájában felvisszük egy keramikus mikrofilmre, és ennek alumínium másolatára, amelyek több tízezer évig is olvashatók maradnak. Ezután a keramikus mikrofilmet elhelyezzük a Memory of Mankind (MOM) időkapszulában, Európa legrégebbi sóbányájának mélyén, Hallstattban. A Puli alumínium Téridő plakettje pedig, rajta az örökkévalóságnak szóló üzeneteinkkel, a NASA 11 tudományos műszerével együtt utazik a Holdra az Astrobotic cég Peregrine nevű, a megérkezés után véglegesen a Holdon maradó leszállóegységének fedélzetén.
Pacher Tibor, a Puli Space vezetője elmondta: „Fontosnak tartom, hogy az űrtevékenység kulturális vonatkozásaira is felhívjuk a figyelmet. A mérnökök, tudósok nem csak a műszaki/tudományos feladatok megoldásán dolgoznak, ugyanúgy szeretnek olvasni, filmet nézni, zenélni vagy kiállításra menni, a történelemmel foglalkozni, mint bárki más.”
Erdély Holdbázis
A Főtér erdélyi magyar nyelvű hírportál többször is beszámolt a Puli munkájáról. Természetes volt, hogy felmerült a gondolat, hogy a Téridő Plakettről nem hiányozhatnak, valamilyen formában, az Erdélyhez kötődő értékek, személyiségek sem. A szerkesztőség ehhez egy száz elemből álló, kilenc kategóriára – épített örökség; irodalom; képzőművészet; néprajz, gasztronómia; sport; színház, film, fotó, zene; természet; történelem; tudomány, társadalom, vallás – lebontott listát állított össze és bocsátott szavazásra olvasói körében. A vasárnap lezárult szavazás eredményeképpen a képzeletbeli dobogóra Bartók Béla, Erőss Zsolt és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport került fel, de impresszív a 25 legtöbb szavazatot kapottak listája is.
A Főtér szerkesztősége kiemelte: „Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával, megosztásával vagy egyéb módon hozzájárult ahhoz, hogy Erdélynek ilyen módon is méltó emléket állíthassunk – immár nemcsak itt, a Földön, hanem a világűrben, egy másik égitesten is. Egy biztos: ezután kicsit másként nézünk majd az égre.
Pacher hozzátette: „Szeretnénk, ha a Téridő Plakett tartalma minél izgalmasabb lenne, egy igazi színes tabló arról, hogy mit mondunk el a jövőnek arról, ami számunkra igazán értékes, még akkor is, ha az történelmi léptékkel mérve hétköznapi. A Téridő plakett éppen ettől lehet érdekes, életszerű: a mai világ lenyomata. Március végéig várjuk még cégek, civil szervezetek és magánszemélyek jelentkezését, hogy saját történeteikkel, üzeneteikkel gazdagítsák a közösen összeállított és végső soron az örökkévalóságnak szóló Téridő Plakett tartalmát.”
