Egy évvel halasztják az egységes elektronikus tőzsdei beszámolást

Egy évvel halasztják az egységes elektronikus tőzsdei beszámolást

Döntés született az egységes elektronikus beszámolási formátum (ESEF) magyarországi halasztásáról. Az EU tagállamok többsége, így a környező országok közül többen már jelezték az Európai Bizottság felé, hogy élnek az egy éves halasztási lehetőséggel. A tőzsdei cégek számára a 2020-as éves pénzügyi beszámolók elkészítése után célszerű elkezdeni a felkészülést a 2021-es éves jelentést érintő ESEF követelmények alkalmazására.

 2021. február 27-én megjelent a 1078/2021. (II. 27.) számú kormányhatározat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra vonatkozó éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban (ESEF) való közzétételének feltételes halasztásáról.

A Covid-19-világjárványt követő helyreállítás elősegítése érdekében az európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezete szerint az egyes tagállamok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy egy évvel elhalasztják az egységes elektronikus beszámolási formátum (ESEF) használatának bevezetését. Így tett Magyarország is, ahol a tőzsdei cégeknek az éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban (ESEF) való elkészítésére vonatkozó előírásokat a 2021. január 1-jén kezdődő pénzügyi évekre kell alkalmazniuk.

Az Accountancy Europe adatai alapján az EU tagállamok többsége már jelezte halasztási szándékát az Európai Bizottság felé, a környező országok közül például Szlovákia, Románia, Horvátország is él a halasztás lehetőségével. Érdekesség, hogy a jelenlegi információk alapján Ausztria és Németország valószínűleg nem fog élni a halasztás lehetőségével.

Mi pontosan az ESEF?

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) korábban új, elektronikus beszámolási formátumot dolgozott ki, ez az Európai Egységes Elektronikus Formátum (ESEF). 2020. január 1-től azon cégeknek, amelyek papírjai bármelyik, az Európai Unió területén lévő tőzsdére vannak bejegyezve, éves jelentésüket kötelező ilyen módon elkészíteniük és közzétenniük. A mostani kormányhatározattal hazánkban ez az időpont 2021. január 1-re módosult.

A halasztás lehetőséget nyújt a társaságoknak arra, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben az erőforrásaikat más területekre csoportosítsák, valamint időt nyerhetnek a szabályok alkalmazásának bevezetésével kapcsolatban” – mondta el Lukáts Attila, a Deloitte XBRL tanácsadás területéért felelős menedzsere.

A legfontosabb követelmény alapján a beszámolókhoz szükséges adatokat digitálisan, XHTML formátumban kell feltölteni. A nemzetközi számviteli előírások (IFRS) szerint készült konszolidált beszámolóknál azonban egy másik dologra is érdemes figyelni: ezeknél ugyanis egy új, a gépek által olvasható XBRL nyelvet is használni kell. Első lépésként csak az éves beszámoló elsődleges elemeit (mérleg, átfogó eredménykimutatás, saját tőke változás kimutatása, cash flow) kell jelölni egy rangsorolt, előre meghatározott ESEF szótár (taxonómia) segítségével, 2022. január 1-jétől viszont már a kiegészítő mellékletben szereplő megjegyzéseket is címkézni kell a jelenlegi információk szerint.

A halasztás ellenére a felkészülést célszerű időben elkezdeni, hiszen sok a tennivaló: még a nagyvállalatok körében sem ritka, hogy a beszámolási folyamat kevéssé digitalizált, a beszámolók főleg papíron vagy Excel táblázatokban, esetleg PDF fájlokban készülnek.

Az új szabályoknak való megfelelést és a digitalizált folyamatot könnyítheti, ha eleve olyan beszámolót készítő szoftvert alkalmaznak, amely alkalmas az ESEF címkézésre, vagy a kész éves beszámolót címkézik fel ugyancsak egy szoftver segítségével. A rendszer megvásárlása és implementálása mellett költséghatékony megoldás lehet a beszámoló készítés tevékenységének kiszervezése is” – hívta fel a figyelmet Lukáts Attila.

Továbbá megfontolandó, hogy esetleg a halasztás adta lehetőséget kihasználva már a kiegészítő melléklet címkézését is teszt jelleggel megvalósítják a 2022-es határidőt szem előtt tartva.

Hogyan érdemes nekilátni a felkészülésnek?

A felkészülés során hasznos lehet, ha egy társaság a tavalyi beszámolója alapján készít egy fájlt, amelyben meghatározza, hogy a beszámoló melyik sorához melyik címke való. A címkézés után elkészített XHTML formátumú fájlokat már lehet tesztelni, hogy ezek megfelelnek-e az ESEF szabályainak. Elkerülhetetlen a címkézés minőségének ellenőrzése is, hiszen ez lesz az alapja a későbbi elemzéseknek, arról nem is beszélve, hogy az új formátumban elkészülő éves jelentéshez könyvvizsgálati kötelezettség is kapcsolódni fog a következő évben a jelenlegi szabályok szerint.

A tőzsdei cégeknek tehát érdemes kihasználniuk a halasztás nyújtotta lehetőségeket, az ESEF alkalmazásával egyidejűleg ugyanis a riportálási folyamatok egységesítésére, digitalizálására és hatékonyabbá tételére is lehetőségük nyílik – emelték ki a Deloitte szakértői.

A borítókép forrása: Pixabay