A kezdeményezés mögött rejlő egyik fő hajtóerő az, hogy a folyamatosan fejlődő technológiai megoldásoknak köszönhetően az adóhatóságokat proaktívan működő, felhasználóbarát és a kihívásokhoz rövid idő alatt alkalmazkodni képes kormányzati és gazdasági szereplőkké tegyék.
A COVID-19 járvány okozta gazdasági válság is rámutatott arra, hogy az adóhatóságoknak képesnek kell lenniük azonnali és hatékony válaszokat adni korábban ismeretlen helyzetekre. Emellett a jelenleg is zajló, szinte valamennyi területet érintő digitalizációs robbanás fényében az adózók oldaláról is egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy adóügyeik intézésével kapcsolatban gyorsan és hatékonyan tudják a megfelelő információkat elérni és azokra reagálni. A kiadvány hangsúlyozza, hogy ezen változás megvalósulásához teljes paradigmaváltásra van szükség az adóadminisztrációs gyakorlatban, és a rendszert felhasználói szemlélet mentén kell az adózókra szabni.
Ezen elképzelések tükrében az adóadminisztráció egy felhasználóbarát folyamattá válna, amely valós időben, jelentősebb erőforrások felhasználása nélkül, szinte automatikusan rendezné a felmerülő adóügyi feladatokat.
„A célok megvalósításának egyik lehetséges módja, hogy az adóadminisztrációs eljárások olyan digitális felületeken menjenek végbe, amelyek összekapcsolják az adózók, az adóhatóságok és a releváns szolgáltatók saját belső rendszereit” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Az elképzelések szerint az egyes szereplők által használt platformok összekapcsolása egy zárt és biztonságos rendszerben történne, melynek megfelelő működéséért és fenntartásáért kormányzati szervek lennének felelősek. Az adózóknak ugyanakkor teljes felügyeleti és ellenőrzési lehetőségük lenne saját adóügyeik felett továbbra is. Az új adóadminisztrációs rendszerek a korábbi formanyomtatványokon alapuló, nagyban manuális rendszereket cserélnék adat vezérelt hálózatok összekapcsolására, amelyek valós időben tudják kezelni és rögzíteni a bekövetkező eseményeket, és amelyekből valós időben kinyerhetők a megfelelő információk. Ezzel az adóhatóságok és az adózók is jelentős mértékű erőforrást tudnának felszabadítani és átcsoportosítani működésük során.
„Az elképzelések szerint az adózás hosszú távon minimális adózói közreműködését igényelne és a jelenleg komoly erőforrásokat felemésztő adminisztráció nagy része automatizált folyamat részévé válna” – tette hozzá Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A tervek megalkotói szerint az új rendszer leginkább a magánszemélyek jövedelmének adóztatásához lenne hasonlítható, ahol számos országban, köztük hazánkban is az adózó, azaz a munkavállaló részéről minimális közreműködés szükséges az adó befizetéséhez és a vonatkozó bevallások, illetve adatszolgáltatások megtételéhez. Ugyanakkor, a folyamat az adózó számára ellenőrizhető és lekövethető, szükség esetén pedig a megfelelő korrekciók elvégezhetők – gondoljunk csak az adóhatóság által automatikusan összeállított és az adózó rendelkezésére bocsátott adóbevallás-tervezetekre. Általános esetben tehát a folyamatban az adófizetés és a bevallás elkészítése is a munkavállaló aktív közreműködése nélkül, automatikusan történik.
A fenti célkitűzés egyelőre további egyeztetések tárgya, valamint számtalan kihívással kell megküzdeni a technikai megvalósítás terén. Ennek megfelelően az Adóhatóságok Fóruma vállalást tett arra, hogy 2021-ben publikálni fog egy összefoglalót a ténylegesen kitűzött célokról és azok megvalósításának részletes ütemtervéről. A Fórum ezzel aktív kezdeményező szereplővé kívánja tenni az adóhatóságokat annak érdekében, hogy az adóhatóságok ne utólag, hanem a digitalizáció egyre rohamosabb fejlődésével párhuzamosan reagáljanak a gazdasági környezet változására.
