A Covid és a gazdaság összefüggéseiről tanácskoztak Győrben

2020. november 25-én online került megrendezésre a Szakkollégiumi Kautz Konferencia. A győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának immáron huszonharmadik ilyen jellegű konferenciáján a koronavírus okozta társadalmi kihívások szolgáltatták a központi témát. A cikkben ezekből az előadásokból szemezgettünk.

A konferencia elején Papp Ilona, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntötte a virtuális térben megjelenteket. Egyúttal bejelentette, hogy változás lesz a Szakkollégium élén, a programigazgatói pozíciót 2021. január 1-től Vinkóczi Tamás veszi át Szigeti Cecíliától.

Az első előadásban Eisingerné Balassa Boglárka a Széchenyi István Egyetem adjunktusa ismertette a koronavírus-járvány alatti marketing szcenáriókat. Prezentációjában jó és rossz példákat is bemutatott. Az online reklámokban szereplő nagy leárazást, apróbetűs részben a „csak az üzletben” információval egyértelműen megtévesztő reklámkampánynak írta le egy olyan időszakban, amikor nem is tudunk boltba menni. A pozitív oldalról az edukációs marketinget emelte ki az előadó, amire jó példa a kézmosás fontosságára figyelmet felhívó hashtagek és challengek a közösségi médiában. A járvány akarva-akaratlanul is jó lehetőséget adott az online platformoknak, amelyek ugyan eddig is léteztek, de most egyre jobban előtérbe kerültek és a digitális közösségépítést vagy épp az adományozást segítik.

A hitványság kora (Kali Yuga) szintet lépett – ezt a nem mindennapi címet adta előadásának Somogyi Ferenc, a Széchenyi István Egyetem docense. Az említett „Kali Yuga” szankszrit eredetű kifejezés, a „Sötét Korszak” végső szakaszát jelenti. Az előadó szerint ennek reneszánszát éljük, ugyanis nem a rendezvényt is az online térbe taszító pandémia a legnagyobb veszély napjainkban, hanem a túlzottan materializálttá vált és az egyént háttérbe szorító mentalitás.

Szintén a győri egyetemet képviselte Happ Éva egyetemi docens. A Turisztika Tanszék tanszékvezetője nem meglepő módon a turizmusról tartott előadást, melyben kifejtette, hogy a koronavírus ezt a szektort érintette leginkább. Bár az előrejelzések egészen 2030-ig folyamatos növekedést mutattak, a pandémia teljesen átírta ezeket a forgatókönyveket. Az idei évben a bevétel, a forgalom és a szektorális foglalkoztatottság alapján egyaránt komoly visszaesés történt. Jelenlegi tudásunk alapján 2020 nemcsak egy kiugróan rossz év, hanem a változások az előttünk álló évekre is kihatnak majd.

A turizmuson belül a szállodaipar is megsínylette a Covid-járványt. Erről Albert-Tóth Attila a Turizmus Tanszék adjunktusa beszélt. Ismertette, hogy a szálláshelyeket érzékenyen érintette, hogy külföldi turisták szinte egyáltalán nem érkeztek az országba idén. Bár a Balaton-környéki szállásadók elég jól átvészelték az évet annak köszönhetően, hogy a nyári főszezon nagyjából egybeesett az enyhítések időszakával, a szállodaipar nagy része – kivéve egy-egy pontszerűen elhelyezkedő fürdővárost, mint Hévíz, Hajdúszoboszló vagy Zalakaros – nagyon rossz évet zárt, és nem tudta elkerülni az elbocsátásokat sem.

A rendezvényen Koppány Krisztián (Széchenyi István Egyetem) a járvány globális ellátási láncokra gyakorolt hatásairól, Rácz Béla-Gergely (Babes-Bolyai Tudományegyetem) a koronavírus és a tudománykommunikáció kapcsolatáról, Kurucz Attila (Széchenyi István Egyetem) a vezetés és a leadership átalakulásáról, Megyeri Mirtill (a Zyntern társalapítója) pedig a Covid-19 álláspiacot sújtó hatásáról tartott előadást. A konferencia előadásai rávilágítottak arra, hogy függetlenül attól, hogy az adott területet jól vagy rosszul érintette a járvány, a változások és az új szokások jelentős része nem pusztán átmeneti lesz, hanem hosszú távon is velünk marad, így mindenképpen alkalmazkodnunk kell hozzájuk.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.