**
**
Vernon L. Smith - Bart J. Wilson: A közgazdaságtan humanizálása
Vernon L. Smith Nobel-díjas közgazdász és társszerzője, Bart J. Wilson arra hívják fel a figyelmet, hogy a közgazdászok az elmúlt 250 év során szem elől tévesztették az emberi érzések, gondolatok, motivációk teljes skáláját: a neoklasszikus elemzés ugyan jól működik a piacon történő személytelen cserekapcsolatok tanulmányozásakor, de nem ad magyarázatot az emberek személyes viselkedésére. Emiatt a szerzőpáros visszatért az gazdaágtörténet egyik régi és klasszikus művéhez, Adam Smith 1776-ban megjelent "A nemzetek gazdagsága" című munkájának gondolatvilágát és szellemiségét próbálják beépíteni a modern közgazdasági kutatásokba. A könyv célja, hogy a 21. századi közgazdaságtant kiegészítsék az emberi kapcsolatok alapját jelentő olyan fogalmakkal, mint például az érzelmek vagy az embertásainkkal való együttérzés. Rámutatnak arra, ha a gazdasági folyamatok értékelésében az emberi kapcsolatokat építő érzéseket, a bajtársiasságot és a jóhiszeműséget is tekintetbe vesszük, akkor a közgazdaságtan újra emberközpontú tudománnyá alakítható.
Juan Du: A sencseni kísérlet - A kínai „azonnali” város története
A neves hongkongi építész, Juan Du Kína egyik különleges gazdasági övezetének központjába, Sencsen városába kalauzolja az olvasót. A hely szellemét is bemutatva többek között arra a kérdésre is választ ad, hogy miként lett a város a 40 évvel ezelőtti mezőgazdasági területből Kína egyik legfejlettebb technológiai központja, és hogyan került fel pár évtized leforgása alatt az ismeretlenségből a vilgátérképekre.
A sencseni különleges gazdasági övezet 1979-es létrehozása a kínai „reform és nyitás” politikájának egyik első kezdeményezése, óvatos kísérlete volt. A szerző nem véletlenül aggatta rá az „azonnali” jelzőt, ugyanis a kis halászfalu elképesztő ütemben fejlődő metropolisszá alakult, és népessége napjainkra már elérte a húszmillió főt. Emellett a gazdasági fejlődése sem maradt el, sőt, Sencsen GDP-je 2017-re elérte a 2,2 trillió jüant, ezzel maga mögött hagyta Ázsia vezető pénzügyi fővárosait, a Sencsennel kvázi szomszédos Hongkongot valamint Szingapúrt is. GDP tekintetében Kínán belül csak Peking, Shanghai és Guangzhou előzi meg. A címben szereplő "kísérlet" szó sem v��letlen, hiszen az első, de nem az utolsó különleges gazdasági övezetről beszélünk, hasonló reformok és fejlődési ütem figyelhető meg több város, például Csuhaj és Santou esetében is.
