Kutatások Herkálypusztán

2019. március 26-án Komáromban, az Arany 17 Rendezvényközpontban került sor a Komáromi Klapka György Múzeum Múzeumbarát Körének rendezvényére, melynek témája a Komárom mellett található Herkálypuszta ulánus temetőjének régészeti feltárása volt.

A herkálypusztai temető feltárásának szükségességét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese, Padányi József dandártábornok ismertette. Elmondta, hogy intézményük számos történelmi helyszín feltárásában részt vett – többek között Zrínyi Miklós életművét és ezzel együtt Zrínyivárat is mélyrehatóan kutatták –, és ebbe a sorba remekül illeszkednek a Komárom-környéki ásatások, így az ulánus temető feltárása is (melybe a szabadságharc idején osztrák katonákat temettek).

A kutatás szakmai oldaláról Négyesi Lajos alezredes, egyetemi adjunktus tájékoztatta a hallgatóságot. Prezentációjából megtudtuk, hogy a feltárás során felvonultatták a modern technológia eszköztárát, így például drónokat, talajradart, magnetométert és kataszteri térképezést is használtak.

Az ásatás nem öncélú, hiszen nemcsak az ulánus temető feltárása a cél, hanem az is, hogy a helyszínből emlékhelyet alakítsanak ki. Ennek fontos eleme lesz a helyszínről évekkel ezelőtt Komáromba, az Igmándi erőd előterébe áthelyezett három síremlék helyének meghatározása is, hiszen a restaurációhoz és az emlékhely megvalósításához ezeknek, vagy legalább a másolatuknak vissza kell kerülnie a helyszínre.

A kutatás egyik célkitűzése volt a tömegsír felnyitása is. Ennek során emberi maradványokat nem találtak. Négyesi Lajos úgy véli, hogy az ulánus temetőbe valóban temettek katonákat az 1848/49-es forradalom idején, azonban a maradványokat rövid időn belül exhumálták (azaz kiemelték a sírból) hogy „felszentelt” temetőben és/vagy osztrák földön temessék el őket, erről azonban hivatalos feljegyzés még nem találtak.

A megmaradt lelet, a feltárás egyik legnagyobb érdekessége, hogy az elesettek emlékére állított egyik emlékmű alatt eltemetett lovak maradványait találták meg. A kutatásvezető feltételezése szerint eltemetésükre a katonák exhumálása utáni időben kerülhetett sor. Az emlékmű azonban nem a lovaknak szólt, mivel a közhiedelem a helyszínt temetőnek tartotta, és emiatt mindhárom sírdombra emlékművet helyeztek, nem tudván, hogy ki nyugszik ott.

Az ulánus temető feltárása és az ehhez köthető kutatások még nem értek véget, a munka folytatódik. A végleges eredmények bemutatására egy hasonló rendezvény keretein belül várhatóan a következő egy-két év során történik meg.

Gyakran jelentős különbségek vannak a kereskedelmi bankok és a hazai piacon elérhető számlacsomagok között, ráadásul a fizetett díjakon évente akár több ezer forintot is meg lehetne spórolni.