Persze nem a napjainkban divatos megközelítésben, hanem történeti áttekintés formájában. Az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa, Csüllög Gábor a migráció Magyarországon végbemenő térszerkezetalakító hatásairól beszélt, az államalapítástól a 17. század végéig bezárólag.
A történeti földrajz megközelítései, módszerei elsősorban a térbeli összefüggéseket elemzik. Különösen fontos ez a tudományág a népmozgásokban erősen érintett területek, mint Európa közepén a Kárpát-medence illetve Magyarország történetének és etnikai összetételének vizsgálata kapcsán. Az előadó a szóban forgó térségben évezredek óta jelenlévő népességmozgások és a történeti Magyarország térbeliségének, területi szerveződésének összefüggéseit mutatta be a hallgatóságnak.
Megtudhattuk, hogy a migráció egyáltalán nem újkeletű dolog a Kárpát-medencében, hiszen a honfoglalás-kori népvándorlások is ebbe a kategóriába sorolhatók. Majd a történelem viharos évszázadaiban királyaink által különféle népcsoportok gyakran átgondoltan végrehajtott betelepítése, a tatárjárás, majd az évszázadokon átívelő török uralom alatti népmozgások ebbe a sorba tartoznak. A Kárpát-medence kedvező földrajzi fekvése miatt kelet-nyugati és észak-déli útvonalak is keresztezik ezt a térséget, így az áthaladás, vagy akár a letelepedés egyáltalán nem volt meglepő dolog a vizsgált időszakban.
Csüllög Gábor előadását számos térképpel színesítette, ezzel illusztrálva a Kárpát-medencében lezajlott népmozgásokat, és az ennek következtében végbemenő térbeli folyamatokat egyaránt.
