A KSH kedden nyilvánosságra hozta a júliusi fogyasztói árak alakulásait. Az árindex 0,2%-kal csökkent a hónapban, ami éves szinten 0,3%-ot jelent. Ez egyrészt elmarad az elvárttól, másrészt deflációt jelez. Ez az árcsökkenés sok fejfájást okoz a központi banknak, ugyanis az ő célja, hogy tartsák a 3%-os inflációs célt. Ugyanakkor kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között szükséges-e aggódnunk amiatt, hogy nincs árnövekedés, sőt, bizonyos esetekben csökkenés figyelhető meg.
A mérsékelt defláció önmagában még nem kellene, hogy káros legyen. A reálbérek emelése például ösztönözheti a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy többet költsenek. Ezen túlmenően hosszabb távban gondolkodva azt mondhatjuk, hogy a hiányzó, erőteljes infláció az elmúlt negyedévben egyáltalán nem hátráltatta Magyarország gazdasági növekedését. A magyar gazdaság az első félév elején ugyan megtorpant az építőiparban tapasztalt visszaesés miatt, de az utóbbi két negyedév jelentős erősödést és pozitív gazdasági állapotot hozott.
Azt, hogy a későbbiekben a defláció nem okozhat kockázatot, nem lehet kizárni, de pillanatnyilag nem jelent gazdasági veszélyt. „Figyelembe véve a maginfláció alakulását, amely júliusban 1,3%-kal nőtt valamint a tartósan alacsony üzemanyagárakat, kijelenthetjük, hogy az infláció csak átmenetileg „hiányzik” a gazdaságból. Az elkövetkezendő téli hónapokban azt várjuk, hogy az árak lassan növekedésnek indulnak, és a következő év végén jelentősen felgyorsulnak” - vélekedik František Kovács, az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője.
Szilárd ütemben növekedett a magyar gazdaság a második negyedévben
A KSH adatai szerint a magyar gazdaság a második negyedévben 1,1%-kal nőtt, éves szinten pedig 2,6%-kal. A részletes információk a növekedés struktúrájáról jelenleg még nem ismertek, de a KSH előzetesen jelezte, hogy a húzóágazatok a szolgáltatási szektor, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság voltak.
Miután az első negyedév számai némi csalódást okoztak, várható volt, hogy a második negyedévben erősebb gazdasági növekedés veszi kezdetét. Az elvárások nagyrészt teljesültek is, a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán van, és a környező kockázatok ellenére valószínűleg ott is marad. Elkeserítő lehet azonban a tény, miszerint a 2016-ra kitűzött 3%-os célt feltehetően nem sikerül elérni.
