**Tegnap vette kezdetét Párizsban a klímacsúcs, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 21. Konferenciája. A klímacsúcson a világ összes országa részt vesz, és több mint 150 állam-, illetve kormányfő lesz jelen. A kéthetes konferencia fő feladata, hogy számot vessen a 2015 során a világ államaiból beérkező kibocsátás-csökkentési vállalásokkal, és megállapodjon ezek betartásának ellenőrzésében és későbbi felülvizsgálatában. **
A világ legnagyobb kibocsátója, Kína azt vállalta, hogy 2030-ra megfékezi a kibocsátások növekedését. Az USA 26-28%-os csökkentést vállalt 2025-ig, az EU pedig 40%-os csökkentést 2030-ig. Szinte minden ország nyújtott be vállalásokat, amelyek együtt jelentős valódi csökkenést hozhatnak majd a kibocsátásokban.
Természetesen továbbra is kérdés, hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C fok alatt tartsuk. (A 2 °C-os emelkedést egy korábbi konferencián tűzték ki célul, mint “még elviselhető” változást okozó szintet.)
A párizsi csúcs önmagában nem tud megálljt parancsolni a klímaváltozásnak, mégis, a hat évvel ezelőtti sikertelen koppenhágai klímacsúcs óta Párizs jelenti a legjobb esélyt arra, hogy a világ tényleg megkezdje az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezését. Ezúttal sokkal erősebb a politikai akarat a világ vezetőinek részéről, ami alapot ad a reményre.
A tét nem kisebb, mint az emberiség mostani életmódjának jövője. Ha nem érjük el, hogy a kibocsátások jelentősen csökkenjenek, a Föld számos területe a következő száz év során lakhatatlanná válik, a többit pedig várhatóan lángba borítják a szárazság és éhínség miatt kialakuló háborúk.
_“A 2015-ös menekültválság egyik fő oka a szíriai polgárháborút megelőző ötéves szárazság, ami kimutathatóan a klímaváltozás következménye. A magyarok a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy az éghajlat változása milyen drámai változásokat hozhat a mi életünkbe is, hiába történik a világ egy másik felén. Az éghajlatváltozás elleni harc nem a zöldek hobbija, hanem alapvetően határozza meg a mai civilizáció, és benne Magyarország jövőjét. Azt szeretnénk, ha olyan megállapodás születne, amely a már megtett kibocsátás-csökkentési vállalásokat kötelezővé és ellenőrizhetővé teszi, illetve meghatározza a vállalások későbbi szigorításának menetrendjét”_ - mondta dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke.
A budapesti Centrál Színház idén is két darabot mutat be a Szigliget Várudvarban. Woody Allen legújabb vígjátéka, a Tiszta őrület már szerepel a színház programjában, Neil Simon Furcsa pár című művét azonban a budapesti premier előtt láthatja a közönség.
Augusztus elején rajtol a 2026-ös Tour de France Femmes. A legrangosabb kerékpáros körversenyen ezúttal nem lesz ott Vas Blankának, ám az ausztrál Lucie Fityus révén ezúttal is lesz Magyarországhoz kötődő bringás a mezőnyben.
Teljes gőzzel halad a GYSEV új InterCity motorvonatainak gyártása. A Stadler által gyártott tizenegy szerelvény 2028 nyaráig fokozatosan áll majd forgalomba.
Újabb hőhullám veszi kezdetét Magyarországon. A nappali csúcshőmérsékletek mellett arra is érdemes odafigyelni, ad-e enyhülést az éjszaka. Az úgynevezett trópusi éjszakák alatt szervezetünk képtelen rendesen kipihenni magát.
Minden korábbinál hamarabb elértük a túlfogyasztás napját. Idén már július 30-tól többet veszünk ki a természetből, mint amennyit egy év alatt képes megújítani. Már most 20,6 évvel tartozunk a Földnek.
