Az előzetes esélyeknek megfelelően Norvégia válogatottja nyerte meg a női kézilabda Európa-bajnokságot, miután a budapesti fináléban 28-25-re legyőzte Spanyolország legjobbjait.
Az első félidő a spanyoloké volt. A szervezetten és fegyelmezetten játszó spanyol csapat a ferencvárosi Nerea Pena vezérletével (és góljaival) a játékrész nagy részében több góllal vezetett (5 gól is volt a spanyolok fórja), és egy kicsivel több szerencsével nem csak két gólos előnnyel (12-10) vághatott volna neki a második félidőnek. A kapusok mindkét oldalon állták a sarat, Solberg és Navarro is elég jó védési mutatókkal rendelkezett.
A skandináv csapat a második félidőben gyorsította a játékot, és ez a spanyoloknak nem kedvezett. A lövések során megtalálták Navarro gyenge pontját, és ezzel a védési hatékonyságát is 30% alá vitték. A másik oldalon Solberg teljesítménye viszont meggyőző volt, és még a tartalék kapus, Sando is kivédett két hétméterest. Nora Mörk és Koren Riegelhuth vezetésével a norvégok megfordították a találkozót, és már nem engedték ki a kezükből a győzelmet. A kicsit megfiatalított, és az Európa-bajnokság előtt a korábbiaknál gyengébbnek gondolt norvég csapatnak még az is belefért, hogy Löke mindössze kétszer talált a kapuba.
A 28-25 arányú győzelmével Norvégia a hatodig aranyérmét szerezte a női kézilabda Európa-bajnokságok történetében.
A finálét megelőző bronzmérkőzésen Svédország 25-23-ra legyőzte Montenegrót, visszavágva a középdöntőben elszenvedett vereségért. Ezzel az eredménnyel a következő női Európa-bajnokság házigazdája lett a bronzérmes.
Még a döntő előtt kihirdették az Európa-bajnokság hivatalos All-star csapatát. A kontinenstorna legjobb kapusa a norvég Silje Solberg lett, aki egyébként csak a harmadik számú kapus Norvégiában, és csak azért került be az Eb-keretbe, mert Lunde gyermeket vár, az első számú helyettese pedig megsérült. A legjobb irányítónak a dán Kristina Kristiansent választották, aki a dán-magyar meccsen a megkülönböztető mezes vészkapus szerepében vállalt döntő érdemeket a mieink legyőzésében. Jobbátlövőnek Nora Mörk (Norvégia), balátlövőnek pedig Cristina Neagu (Romána) került a csapatba. Neaguval kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy második lett a góllövőlistán, pedig a román válogatott csak 6 meccset játszhatott az Eb-n, míg a legjobb négy közé jutó válogatottak 8-8, a pénteki helyosztóra eljutó csapatok pedig 7-7 találkozón szerepeltek. A legjobb jobbszélső a spanyol Carmen Martin lett, a legjobb balszélsőnek pedig Maria Fiskert (Dánia) választották. Az álomcsapat beállósa nem meglepő módon Heidi Löke (Norvégia) lett. A legjobb védekező játékost Svédország delegálta a csapatba, Sabine Jacobsen személyében, míg a torna legértékesebb játékosa (MVP) cím honfitársát, Isabelle Gulldent illeti meg. Gullden ezen felül a torna gólkirálynője is lett 8 mérkőzésen szerzett 58 góljával. (A legjobb magyar játékos Tirscsuk Krisztina a hatodik helyen végzett a góllövőlistán 29 találattal.)
