Az előzetes esélyeknek megfelelően Norvégia válogatottja nyerte meg a női kézilabda Európa-bajnokságot, miután a budapesti fináléban 28-25-re legyőzte Spanyolország legjobbjait.
Az első félidő a spanyoloké volt. A szervezetten és fegyelmezetten játszó spanyol csapat a ferencvárosi Nerea Pena vezérletével (és góljaival) a játékrész nagy részében több góllal vezetett (5 gól is volt a spanyolok fórja), és egy kicsivel több szerencsével nem csak két gólos előnnyel (12-10) vághatott volna neki a második félidőnek. A kapusok mindkét oldalon állták a sarat, Solberg és Navarro is elég jó védési mutatókkal rendelkezett.
A skandináv csapat a második félidőben gyorsította a játékot, és ez a spanyoloknak nem kedvezett. A lövések során megtalálták Navarro gyenge pontját, és ezzel a védési hatékonyságát is 30% alá vitték. A másik oldalon Solberg teljesítménye viszont meggyőző volt, és még a tartalék kapus, Sando is kivédett két hétméterest. Nora Mörk és Koren Riegelhuth vezetésével a norvégok megfordították a találkozót, és már nem engedték ki a kezükből a győzelmet. A kicsit megfiatalított, és az Európa-bajnokság előtt a korábbiaknál gyengébbnek gondolt norvég csapatnak még az is belefért, hogy Löke mindössze kétszer talált a kapuba.
A 28-25 arányú győzelmével Norvégia a hatodig aranyérmét szerezte a női kézilabda Európa-bajnokságok történetében.
A finálét megelőző bronzmérkőzésen Svédország 25-23-ra legyőzte Montenegrót, visszavágva a középdöntőben elszenvedett vereségért. Ezzel az eredménnyel a következő női Európa-bajnokság házigazdája lett a bronzérmes.
Még a döntő előtt kihirdették az Európa-bajnokság hivatalos All-star csapatát. A kontinenstorna legjobb kapusa a norvég Silje Solberg lett, aki egyébként csak a harmadik számú kapus Norvégiában, és csak azért került be az Eb-keretbe, mert Lunde gyermeket vár, az első számú helyettese pedig megsérült. A legjobb irányítónak a dán Kristina Kristiansent választották, aki a dán-magyar meccsen a megkülönböztető mezes vészkapus szerepében vállalt döntő érdemeket a mieink legyőzésében. Jobbátlövőnek Nora Mörk (Norvégia), balátlövőnek pedig Cristina Neagu (Romána) került a csapatba. Neaguval kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy második lett a góllövőlistán, pedig a román válogatott csak 6 meccset játszhatott az Eb-n, míg a legjobb négy közé jutó válogatottak 8-8, a pénteki helyosztóra eljutó csapatok pedig 7-7 találkozón szerepeltek. A legjobb jobbszélső a spanyol Carmen Martin lett, a legjobb balszélsőnek pedig Maria Fiskert (Dánia) választották. Az álomcsapat beállósa nem meglepő módon Heidi Löke (Norvégia) lett. A legjobb védekező játékost Svédország delegálta a csapatba, Sabine Jacobsen személyében, míg a torna legértékesebb játékosa (MVP) cím honfitársát, Isabelle Gulldent illeti meg. Gullden ezen felül a torna gólkirálynője is lett 8 mérkőzésen szerzett 58 góljával. (A legjobb magyar játékos Tirscsuk Krisztina a hatodik helyen végzett a góllövőlistán 29 találattal.)
Felkészülten várja a telet a magyar gyökerű légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatója sikeres nyárról számolt be, azonban elhúzódó válságra és iparági átrendeződésre számítanak.
2025-ben is folytatódott az elektromobilitás térhódítása Ausztria fővárosában. Több mint 900 töltőpontot hoztak létre tavaly Bécsben, idén további legalább ezret terveznek.
Szeptemberben olyan történt, ami az elmúlt 10 évben csak négyszer fordult elő: minden régióban lassult a lakásdrágulás vagy árcsökkenés volt megfigyelhető az előző hónaphoz képest.
Szeptemberben 566,6 milliárd forintos forgalom bonyolódott a Budapesti Értéktőzsde azonnali részvénypiacán. A hazai blue chipek továbbra is vezető szerepet töltöttek be a tőzsdén. A BUX enyhe korrekcióval zárta a hónapot.
A magyar ultrafutó 19 óra 40 perc alatt teljesítette a 246 kilométer hosszú legendás futóverseny. Bódi Tamás 2019 után másodszor lett a Spartathlon győztese.
