Szintet lépett az adóhatóság a transzferárak ellenőrzésében: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén már nem csupán a dokumentációt kéri számon, hanem automatizált rendszerekkel elemzi a cégcsoporton belüli pénzmozgásokat. A transzferár – vagyis az egymással kapcsoltsági viszonyban álló cégek közötti elszámolóár – az elmúlt években a költségvetés egyik kiemelt fókuszterületévé vált.
A 2026-os ellenőrzési terv alapján a magyar adóhatóság már a revízió megindítása előtt pontos képpel rendelkezik a cégek jövedelmezőségéről, köszönhetően az adatszolgáltatási kötelezettségnek, a nemzetközi adatcserének és az automatizált adatösszevetési rendszereknek. Mendöl Tamás, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a veszteséges működés vagy a szellemi termékekkel kapcsolatos ügyletek azonnal vörös zászlót jelentenek a hatóság radarján.
Árgus szemekkel figyel a NAV
A NAV nem találomra választ, ugyanis a beküldött adatszolgáltatások és országonkénti jelentések alapján szűrik ki a gyanús eltéréseket. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azok a cégek, amelyek rutin tevékenységük – például gyártás vagy disztribúció – ellenére tartósan veszteségesek vagy gyanúsan alacsony profitot termelnek. Szintén kiemelt figyelmet kapnak az immateriális javakat, például védjegyhasználatot érintő ügyletek, valamint a csoporton belüli hitelek
– fogalmatott a szakértő. Mendöl Tamás a kiemelt iparágak között említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, az építőipart, az autóipart és az IT és szoftverfejlesztést is.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha nincs dokumentációs kötelezettségük, akkor transzferár-kockázatuk sincs. Az adótanácsadója szerint fontos, hogy az adóalap-kiigazítás kötelezettsége akkor is fennállhat, ha magát a nyilvántartást nem kell elkészíteni. Ha egy ügylet elmarad a piaci ártól, az adóalapot korrigálni kell, különben jelentős adóhiány keletkezhet. Hozzátette, hogy a transzferár-szabályozás lényege, hogy az adóalapnak minden esetben a piaci realitásokat kell tükröznie.
Elmondta azt is, hogy aa a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak eltérnek a független felek közötti szokásos szinttől, az adózás előtti eredményt módosítani szükséges. Növelő korrekciót kell alkalmazni, ha a belső árazás miatt a társaság nyeresége elmarad a piaci szinttől, míg csökkentő korrekcióra akkor van lehetőség, ha a belső elszámolás a piaci szintnél magasabb profitot eredményezett, és a másik érintett fél az adóalapnövelést elvégezte.
Jelentős összegű bírságokat osztogatnak
A szankciórendszer többszintű, és az összegek elrettentőek lehetnek.
A hiányos vagy hibás dokumentáció dokumentumonként akár 5 millió forintos bírságot vonhat maga után, ismételt mulasztás esetén pedig ez az összeg elérheti a 10 millió forintot is. Amennyiben a transzferár-kiigazítás elmaradása miatt adóhiányt állapítanak meg, az adóbírság mértéke a megállapított adóhiány akár 50 százaléka is lehet, amit tovább növel a napi szinten ketyegő késedelmi pótlék is. Emellett a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatásért további 1 millió forintig terjedő bírság járhat
– fejtette ki Mendöl Tamás.
Több ponton módosította a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó hazai szabályokat a tavaly decemberben kihirdetett transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A jogalkotói cél az adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrizhetőség javítása, ugyanakkor az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója figyelmeztet, hogy a szabályozás számos területen szigorúbb, részletesebb indoklást vár el a vállalkozásoktól.
A 2025-ös üzleti év zárása az utolsó pillanat, amikor a cégek még proaktívan rendezhetik soraikat. Bár az új rendelet egyes elemei már a 2025-ös évre is alkalmazhatók, kötelezően csak a 2026-os üzleti évtől kell az új szabályok szerint eljárni. Az időben elkészített, szakmailag alátámasztott dokumentáció nem csupán jogszabályi megfelelés, hanem az egyetlen hatékony pajzs egy többmilliós bírsággal szemben
– zárta gondolatait a szakértő.
