A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100.000 pontos záróértéket, ezzel természetesen új történelmi csúcsot is elért a magyar tőzsde.
A BUX 1991-ben 1000 pontról indult. Az azóta százszoros növekedést elérő index a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követi, egyúttal pedig a magyar tőkepiac teljesítményének legfontosabb mutatószáma.
A BÉT szerdai közleménye szerint az új csúcs a befektetői bizalom megerősödését és a magyar tőzsdei vállalatok eredményességét egyaránt tükrözi. Aki 1991-ben, a Budapesti Értéktőzsde újraalapítását követő évben fektetett be a részvényindexbe, napjainkra több mint százszoros hozamot realizálhatott befektetésén, ami 14 százalékos átlagos éves hozamnak felel meg.
A BUX emelkedése nemzetközi és regionális viszonylatban is figyelemre méltó, a 2025-ös évben ezidáig elért 26 százalékos teljesítményével nemcsak Európában felülteljesítő, hanem a világ élvonalába is tartozik.
A BUX index 34 teljes éven van túl, melyek közül 24 évben pozitívan teljesített, 17 évben két számjegyű hozammal. A legmagasabb éves hozamot 1996-ban érte el (170 százalék).
1991-ben az első BUX kosár 6 tagból állt, jelenleg 16 papírt tartalmaz az index. Az index létrehozása óta összesen 64 különböző tagja volt a kosárnak.
Több mint 30 éve, 1994 óta, megszakítás nélkül indextag a Richter Gedeon részvénye, a többi blue chip a következő időrendben került a kosárba: 1995-ben az OTP, 1996-ban a Mol és 1998-ban a Telekom. A jelenlegi 16 indextagból 13 vállalat az indexkosárba kerülésének időpontja óta folyamatosan, megszakítás nélkül szerepel az indexben.
2023 óta nemzetközi összehasonlításban a BUX index az egyik legjobban teljesített mutató 220 százalékos növekedéssel:
Ezzel párhuzamosan az új részvény bevezetéseknek, valamint az árfolyamok emelkedésének hatására a hazai részvénypiac mérete (kapitalizáció) mára átlépte a 20 ezer milliárd forintot. Emellett az elmúlt években a magyarországi tőzsdén mintegy 40 új részvénykibocsátó jelent meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 végére a magyar háztartások hazai részvényállománya meghaladta a 2000 milliárd forintot, ami több mint ötszörösére nőtt tízéves viszonylatban.
