A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az adózók támogatására. Ennek célja az volt, hogy segítsék az adózók önkéntes jogkövetését és a kisebb súlyú hibákat, hiányosságokat az adózók maguk javítsák. Ez az új irány az adózók számára is népszerű volt, hiszen így lehetőségük nyílt szankciók nélkül korrigálni. Bár ezt a szemlélet továbbra is fenntartja a NAV, azonban bizonyos korrekció várható 2024-ben. Az adóhatóság szerint ugyanis van egy olyan kör, amely rendszeresen csak felszólításra tesz eleget a kötelezettségeinek. Ők a jövőben nagyobb szigorra számíthatnak – emelte ki a Deloitte közleménye.
A kiemelt adózók és legnagyobb adózók mindig is az ellenőrzések fókuszában voltak, a NAV pedig néhány évente megvizsgálja őket visszatérő jelleggel. Az ilyen cégeknél a hivatal szakemberei forrásaként az adókedvezmények felhasználását (például energiahatékonysági beruházási adókedvezmény, szociális hozzájárulási adóban igénybe vehető kedvezmények), magánszemélyeknek adómentesen teljesíthető kifizetéseket, rehabilitációs hozzájárulást, valamint a társasági adóalapot azonosította.
Kiket vesz célba 2024-ben a NAV?
A korábbi évekhez hasonlóan a NAV idén is kiemelt fókuszt szán az adózók transzferár kötelezettségere. A transzferár a kapcsolt (tehát nem független) felek egymás közötti ügyleteire alkalmazott árat jelenti. Az ilyen ügyleteket a felek kötelesek úgy árazni, mintha azok független felek között valósulnának meg. A transzferárazási kötelezettségek célja annak megakadályozása, hogy az egy csoporthoz tartozó adózók egymás között szabadon mozgathassák a nyereségüket, optimalizálva ezzel adókötelezettségeiket. Az autóipari szereplők különösen számíthatnak ilyen vizsgálatokra.
Az egy időben népszerű Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) üzemeltetők is kiemelt érdeklődésre számíthatnak az MRP-k kedvező adóztatására tekintettel.
A NAV idén is azonosította azokat a szektorokat, amelyek fokozott hatósági érdeklődésre számíthatnak. Régi szereplői ennek a listának az őrző-védő, takarító és épületüzemeltetéssel foglalkozó, valamint az építőiparban tevékenykedő cégek. Mellettük továbbra is a hatóság fókuszában vannak a számítástechnikai termékekkel és élelmiszerrel kereskedő vállalkozók. A médiaszektor eddig is kiemelt figyelmet kapott a NAV-tól, azonban a reklámcégek mellett idén az internetes tartalomszolgáltatók és a rendezvényszervezők is számíthatnak a hatósági megkeresésekre.
A listán új szereplőként a cégcsoport részeként működő gyógyszergyártó és -kereskedő cégek is számíthatnak vizsgálatra, esetükben különösen az egymás között alkalmazott árakra és különadóra vonatkozó kérdésekre lehet készülni. A NAV fókuszába került az energiaszektor is, ellenőrzésekre számíthatnak mind a gázkereskedelemmel, mind a napelem-értékesítéssel és szereléssel foglalkozó cégek is. Szintén érdemes vizsgálatra készülniük a szépségipari szereplőknek is, például a fodrászok kozmetikusok és műkörmösök, illetve a konditermek, személyi edzők adózása is a NAV vizsgálódásainak körébe kerülhet. Mindezen felül a NAV kiemelten vizsgálja a tőzsdei kereskedésből, valamint kriptoeszközökből származó jövedelmet szerzők adókötelezettségeit.
Mi alapján választ a NAV?
Az adóhatóság mára a legnagyobb adatvagyonnal rendelkező állami szerv, amely ki is aknázza az ebben rejlő lehetőségeket. Egyrészt az ellenőrzésre történő kiválasztása során, másrészről pedig az ellenőrzés során is támaszkodik a NAV a kiterjedt adattárházára. Az ebből kinyert közel valós idejű adatok pedig segítik a NAV-ot az adózók valós gazdasági tevékenységének megismerésében, gazdasági kapcsolatrendszerük áttekintésében.
Ezek az adatok egyrészről az adókötelezettségek teljesítése során megadott adatokból (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, online pénztárgépek, EKÁER), másrészről pedig más állami szervek által gyűjtött adatokból (például Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, Üvegkapu). A hazai adatvagyon mellett az adóhatóság nemzetközi platformokról beszerzett adatokat is felhasznál, ilyenekhez például automatikus információcsere keretében jut hozzá.
Nem csak hátrány, előny is lehet az ellenőrzés, de érdemes felkészülni rá
A szakértők szerint az adóbevételek biztosítása mellett egyéb előnyökkel is járnak a NAV ellenőrzései. Például az üzemanyagtöltő állomásokon az üzemanyag minőségének mobillaboratóriummal való vizsgálata segít kiszűrni a motorra káros termékek forgalmazását. A fuvarozók ellenőrzése pedig segít kiszűrni a szabályok megsértésével versenyelőnyt szerző cégek kiszorítását a piacról.
A vámhatóságok is közreműködnek az akár egészségre vagy környezetre veszélyes termékek piacra való belépésének kiszűrésében, valamint a szankciók betartásában. Emellett természetesen megmaradtak a pénzügyi érdekeket védő feladataik is, amelyek fókuszában a vámérték vizsgálata van. Ezek a vizsgálatok korábban kifejezetten a távol-keleti országokból érkező ruházati termékekre vonatkoztak, azonban idén további termékekre is kiterjesztik az ellenőrzéseket.
A NAV ellenőrzései egyre professzionálisabb és komplexebb kérdéseket vizsgálnak, ezáltal komoly szakmai kapacitásokat kötnek le az ellenőrzötteknél. Érdemes ezért a trendekkel és a bírósági precedensekkel naprakész szakembert megbízni már az ellenőrzések elején, hogy kezelhetők legyenek a kockázatok
– foglalta össze Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.
