A budapesti tőzsde története 1864. január 18-án kezdődött Pesten, a pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az előkészítő bizottságot a BÉT rangos, magyarországi, egyetemi hallgatók részére alapított Kochmeister-díjának névadója, Kochmeister Frigyes vezette, aki a tőzsde első elnöke volt, és több mint 30 éven keresztül töltötte be ezt a pozíciót. A budapesti tőzsde XIX. századi megalakulása egybeesett a magyar gazdaság egyik legprosperálóbb időszakával a kiegyezés és az első világháború között.
Az intézmény kezdetben értékpapírtőzsdeként jött létre, később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, így Európa meghatározó agrár tőzsdéjévé vált. A részvénytársaságok megjelenésével a tőzsde a gazdaság fellendülésében már akkor is kiemelkedő szerepet játszott: az 1864-es indulásakor 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde folyamatos fejlődésével közel 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. Az intézmény kapuit a második világháború idején, Budapest ostroma zárta be. A háború végével a BÁÉT akkori főtitkára, Fuchs Jenő sikeresen élesztette újra a tőzsdei kereskedést, de az államosításokat már nem élte túl a börze, a Pesti Áru- és Értéktőzsdét 1948. május 25-én hivatalosan is feloszlatták.
A kereskedés a rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra Budapesten, azóta pedig számos mérföldkövet tudhat maga mögött. Ilyennek tekinthető a BUX index bevezetése, az elektronikus kereskedelem beindítása, valamint az árupiaci kereskedelem integrációja a Budapesti Árutőzsdével. Az osztrák kézben lévő többségi tulajdont 2015-ben vette át a Magyar Nemzeti Bank, ezzel megágyazva a hazai tőzsde további, még lendületesebb növekedésének. A legújabb, 2023. évi mérföldkő a BÉT tőzsdei bevezetése volt, amely amellett, hogy jelentősen támogatja a tulajdonosi célokat és a Tőzsde nemzetközi törekvéseit, egybecseng a BÉT azon törekvéseivel is, amelyek a cégek nyilvános működésének előnyeit népszerűsítik.
A tőzsde szerepe a mai környezetben a gazdasági társaságok és innovációk finanszírozásában nélkülözhetetlen, és a transzparens működés biztosításával kulcs szerepet játszanak a versenyképesség javításában.
A tőzsdék – a tőkepiacok egyéb szereplőivel – befektetési szolgáltatókkal, értékpapír kibocsátó vállalatokkal, valamint a befektetőkkel – együtt minden sikeres nemzetgazdaság fontos szereplői – erre ez a jubileum is rámutat. A hazai tőzsdézés 19. századi virágkora egybeesett a magyar gazdaságtörténet egyik virágkorával. A Budapesti Értéktőzsde missziója ma is a hazai vállalatok növekedési terveinek támogatása tőkepiaci finanszírozási lehetőségekkel, transzparens piacok működtetésével, illetve a hazai és nemzetközi befektetők összekötése a hazai gazdaság szereplőivel, egy élénk elsődleges és likvid másodpiac biztosításával. Célunk, hogy a tőkepiacok szerepe növekedjen Magyarországon, a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével segítse a vállalatok növekedését és versenyképességét, és biztosítsa a háztartások gyarapodását
– nyilatkozta a jubileum kapcsán Virág Barnabás, a Budapesti Értéktőzsde elnöke.
