Ingyenesnek és gyakran magától értetődőnek vesszük a természet által a társadalomnak nyújtott előnyöket, azonban a zöld környezet megléte napjainkban már korántsem evidens dolog. Segítheti a természeti tőke elismerését, ha megpróbáljuk az értékét pénzben is kifejezni – erre tett kísérletet a Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Széchy Anna és Szerényi Zsuzsanna, akik esettanulmányként az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi bioszféra-rezervátum rekreációs értékét becsülték meg. Ez az UNESCO kezdeményezésére létrehozott egyik magyar természetvédelmi terület a Pilisben és a Visegrádi-hegységben. A helyszínválasztást az is befolyásolta, hogy a természetjárók a tájtípusok közül az őshonos erdőket értékelik leginkább. A kapcsolódó tanulmányt a Sustainability tudományos folyóirat 2023. februári különszámában publikálták.
Kutatásunk azért is jelentős, mert Magyarországon elsőként mértünk fel egy szabadidős tevékenységet ökoszisztéma-szolgáltatásként és határoztuk meg annak gazdasági értékét. A nem piaci előnyök számszerűsítése segítheti a hatóságokat abban, hogy jobban megértsék a rekreációs szempontok fontosságát és figyelembe vegyék azokat erdőgazdálkodási döntéseikben
– árulta el Széchy Anna, a cikk első szerzője.
A Corvinus kutatói a 38,6 ezer hektárnyi hegyvidéki erdő szabadidős értékének megállapításához az úgynevezett utazásiköltség-módszert használták. Ez annak alapján határozza meg egy terület értékét, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak a terület felkeresésére. A számításokhoz a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából korábban, 2017-és 2018 folyamán végzett látogatószámlálások során gyűjtött adatokból indultak ki, figyelembe vették az odautazási költségeket, illetve a látogatással eltöltött idő alternatív költségét is (az átlagos nettó órabér egy részét alapul véve).
A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve jelenleg 4,6 milliárd forintot tesz ki.
Egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben 2900 forintot, egy egész napos túra mintegy 5000 forintot ér meg a természetjáróknak.
Egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint. (Ezt az értéket az is befolyásolja, hogy a látogatások jelentős része a lakóhely közelében megtett rövid erdei sétát jelent, szemben a Pilisre jellemző hosszabb kirándulásokkal.) A magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke megközelítőleg 39 milliárd forint. Ez az ország erdeiben évente kitermelt fa piaci értékének ötöde.
Összehasonlítva a hazai adatokat más országokéval, a brit erdők egynapos látogatásának értékét egy 2010-es tanulmány 3,34 fontra (mintegy 1500 forint), a lengyel erdőkét 2005-ben csaknem 7 euróra (2700 forint) becsülték, a németek pedig 2011-ben az erdők egy egész évre szóló látogatási lehetőségéért 27 eurót (10400 forint) adtak volna.
A Corvinus kutatóinak tanulmánya kiemeli, hogy a természetjárás kedvelt rekreációs forma hazánkban, a megtett magyar erdei túrák, séták száma évente mintegy 40-50 millió lehet. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint Magyarország aktív korú lakosságának 48,7 százaléka túrázik legalább alkalmanként Lengyelországban és Németországban ez a szám 85 százalék, illetve 76,4 százalék.
A Pilisbe érkező túrázók átlagosan 40-50 kilométerről érkeznek, a Prédikálószék kilátónál például egy hétvégén akár 15-17 ezren is jártak 2018-as adatok szerint, ami a koronavírus-járvány időszaka alatt további 25-30 százalékkal emelkedett. A Pilis népszerűsége a főváros közelsége miatt annak is köszönhető, hogy része az Országos Kéktúra útvonalának is.
