Magyarországi nézőcsúcsokat döntött az atlétikai vb

Magyarországi nézőcsúcsokat döntött az atlétikai vb

Több mint 340 ezer fizető néző volt kíváncsi a helyszínen az atlétikai világbajnokság versenyeire.

Összesen 404 088 jegy talált gazdára az elérhető 420 ezerből az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokságra, ami rekordnak számít Magyarországon. A szervezőbizottság összesítése alapján 95 százalék feletti arányban keltek el a jegyek a kilenc esti és az öt délelőtti versenyprogramra, a megtelt táblát szinte minden este ki lehetett volna helyezni.

A világbajnokságra 120 országból érkeztek szurkolók, a legtöbben, 30 ezren a közép-európai országokból. A nézők 40 százalékát tették ki a külföldiek, 60 százalék volt a magyarok aránya. Az országok listáját Magyarország után az Egyesült Királyság vezeti, majd Németország és az Egyesült Államok a sorrend. A kilenc esti programra 267 331, az öt délelőttire 136 757 néző volt kíváncsi.

Azt a célt tűztük ki, hogy legyen elérhető az atlétikai vb mindenki számára. Megfizethető jegyárakat határoztunk meg és 50 százalékos jegyárkedvezményt kaptak azok, akik sportolnak, azaz részt vettek a vb szurkolói klubjához kötődő 37 sportesemény egyikén, vagy teljesítették az egyéni kihívásokat. Ez volt az egyik olyan újítás, amellyel most először találkozhattak a szurkolók világversenyen. Eljutottunk minden vármegyébe és az egyéni kihívások segítségével lényegében az ország minden pontjára, hogy a sportolást és az egészséges életmódot népszerűsítsük a vb segítségével. Ezen kívül ársapkát vezettünk be a vb területén a büfékben és a MÁV-Volán csoport segítségével 2023 forintos áron lehetett oda-vissza elutazni az ország bármely pontjáról Budapestre a vb idején – nyilatkozta Németh Balázs, a vb-t szervező Budapest 2023 Nzrt. vezérigazgatója.

Összesen 341 555 fizető néző volt a lelátókon, a többi jeggyel meghívott vendégek vehettek részt az atlétikai vb-n.

Ezzel nemcsak sikerült elérni a nemzetközi szövetség által elvárt minimum 80 százalékos arányt, hanem magasabb, 85 százalék feletti volt a fizető nézők aránya. Csaknem 10 ezer ingyenes jegyet juttattak a szervezők a Sulihős program keretében olyan iskoláknak, amelyek vállalták, hogy atlétikai foglalkozásokat, versenyeket szerveznek a vb évében. Hasonló számban kaptak térítésmentesen jegyeket különböző, nehezítettséggel élő csoportok a Civilút Alapítvány segítségével.

Olyan társadalmi csoportok, például fogyatékossággal élők, állami gondozásban élők, nagycsaládosok, Covid-árvák, egyszülős családok számára tették lehetővé a részvételt, amelyek egyébként nem, vagy csak nehezen juthattak volna el a világbajnokságra. Ezen felül hatezer jegyet biztosítottak a szervezők a magyar felnőtt és utánpótlás korú igazolt atlétáknak, illetve a világbajnokságon induló magyar atléták családtagjainak.

Ráadásul ebben a statisztikában nem szerepel mindenki, aki a helyszínen szurkolt, ugyanis a gyalogló versenyek (3 délelőtt) és a maratoni futás (2 délelőtt) küzdelmeit a Hősök terén és az Andrássy úton ingyen lehet megtekinteni, nem kellett jegyet váltani rá.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.