Az osztrák fővárosban jelenleg a hőigény 40 százalékát fedezik távhővel, 2040-ig ezt az arányt 56 százalékra szeretnék emelni. Ezzel párhuzamosan teljesen klímasemlegessé szeretnék tenni a most még több mint 50 százalékban a földgáztól függő távhőtermelést, illetve 600 ezer háztartást akarnak gázfűtésről alternatív fűtési rendszerre átállítani. A klímasemlegesség elérésében a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának szánnak kulcsszerepet: a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie az elkövetkező öt évben összesen 1,8 milliárd eurót fordít az energiarendszere átalakítására.
Az energiaválságra a legjobb hosszútávú megoldás, ha elszakadunk a földgáztól
– vélekedik ezzel kapcsolatban Michael Strebl, a Wien Energie ügyvezetője.
A kitűzött célok természetesen a Wien Energie-t is óriási kihívások elé állítják, hiszen eddig ott építették ki a távhőt, ahol stratégiailag indokolt, technikailag lehetséges és gazdaságos volt. Ahhoz azonban, hogy 2040-ig 600 ezer háztartásnak tudjanak alternatív fűtési megoldást ajánlani, olyan helyeken is ki kell építeni a hálózatot, ahol esetleg kevésbé éri meg, vagy hőszivattyúkkal, földszondákkal kell helyettesíteni.
A Wien Energie ezért most a város négy területén – Rossau, Gumpendorfer Straße, Alliirtenviertel és Huber-Block – kísérletbe kezd, hogy széles körű tapasztalatokat gyűjtsön, amelyeket később a távhő városszerte történő, gyorsított kiépítésében kamatoztathat. A négy területnek ugyanis különböző a mérete, az épületállománya, valamint az épületei állapota.
Az elkövetkező három évben itt 200 épület távhőhálózatra történő rákötését teszik lehetővé. Ehhez felveszik a kapcsolatot az épületek tulajdonosaival, a lakókat pedig információs rendezvényeken, illetve levélben tájékoztatják.
A bécsi távhőhálózat több mint 1300 kilométeres hosszával már jelenleg is Európa egyik legnagyobbjának számít. A Wien Energie jelenleg 440 ezer bécsi háztartást és 7800 üzleti ügyfelet lát el távhővel, évente átlagosan 70 megawatt hőigényű új ügyfelet köt rá a hálózatra.
