A kereskedelem egyik legfontosabb csatornájává válik a közösségi média

A kereskedelem egyik legfontosabb csatornájává válik a közösségi média

Előrejelzések szerint 2023 végére világszerte 5 milliárdra nő azoknak a felhasználóknak a száma, akik közösségi média platformokon keresztül bonyolítják bizonyos vásárlásakat.

Habár a közösségi platformokhoz (Facebookhoz, Instagramhoz, TikTok és társaik) kapcsolódó kereskedelem piacát kezdetben a koronavírus-járvány alatt megugró érdeklődés táplálta, úgy tűnik, hogy a népszerűségük továbbra is töretlen. Egy 2021-es kutatás szerint az amerikai fogyasztók körülbelül egyharmada vásárolt már valaha közvetlenül a közösségi médiában, és még nagyobb részük mondta azt, hogy a vásárlás folyamata során itt tekintette meg először a terméket.

De vajon mi áll a növekedés mögött? Nagyrészt annak az alkotói gazdaságnak a felemelkedése, melyben az influenszerek és tartalomgyártók arra használják a befolyásukat, hogy termékeket népszerűsítsenek, reklámozzanak és értékesítsenek a közönségüknek. Ezek az online szereplők globális eléréssel rendelkeznek: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Brazíliában és Japánban az emberek legalább 60 százaléka állítja, hogy követ valamilyen influenszert.

Annak érdekében, hogy a rajongók visszatérő vásárlókká váljanak, a tartalomgyártóknak folyamatosan kapcsolatot kell építeniük a követőikkel, és arra kell ösztönözniük őket, hogy a fotókon megjelenített életstílust magukénak akarják. A külföldi hírességek akár több ezer dollárt is kereshetnek posztonként, bár a díjazás nagyban függ a követőik számától.

A Deloitte Global előrejelzése alapján

a közösségi kereskedelem piaca 2023-ban globálisan meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

Ez körülbelül 25 százalékos éves növekedési rátát feltételez – ami nem elképzelhetetlen, figyelembe véve a korábbi trendeket, valamint a digitális eszközöktől való nagyfokú függőséget.

A megdöbbentő tempójú növekedést annak a több mint 2 milliárd embernek a vásárlóereje hajtja, akik 2023-ban várhatóan valamelyik közösségimédia-platformon veszik már az új cipőjüket, a kanapéjukat vagy a háztartási gépüket.

A közösségi platformon nyújtott fogyasztói élmény lényege, hogy az inspirációforrás egyben a vásárlás helye is. Ezek a felületek a véletlenszerű termékfelfedezést a könnyed digitális fizetéssel ötvözik, és olyan vásárlási lehetőségeket teremtenek, melyeknek szinte lehetetlen ellenállni.

Képzeljük csak el, hogy meglátjuk a kedvenc influenszerünk legújabb posztját a hírfolyamunkban: a legszebb cipőt viseli, amit valaha láttunk. Néhány gyors kattintással ugyanezt a cipőt betehetjük a virtuális kosarunkba, a mobilunkkal azonnal ki is fizethetjük, majd pár nap múlva kézhez kaphatjuk a futárszolgálat által. Nem meglepő, hogy a közösségi média felhasználói ennyire fogékonyak az influenszerek értékesítési módszereire – ismertette Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az amerikai fogyasztók egyharmada azt állítja, hogy a közösségi médiában megjelenő influenszerek befolyásolják a vásárlási döntéseiket. Brazíliában a megkérdezettek 50 százaléka mondta ugyanezt, amelynek oka, hogy a brazilok nagyobb arányban használják a közösségi médiát, mint a többi vizsgált ország tagjai. Kínában feltételezhetően még ennél is nagyobb az influenszerek befolyása, hiszen az ottani piacon még fejlettebb és kifinomultabb a közösségi kereskedelem.

Az alkotói gazdaság piacát jelenleg a világ népességének mintegy 20 százalékát kitevő millenniumi generáció uralja. Ugyanakkor ahogy egyre idősödnek a Z-generáció tagjai, úgy a vásárlóerejük is folyamatosan növekszik. A népesség 30 százalékát kitevő digitális bennszülöttek általában minden közösségi platformon jelen vannak, és a szabadidejük legnagyobb részét online töltik.

A kutatásban résztvevő amerikai Z-generációs felhasználók 85 százaléka állította, hogy napi rendszerességgel használja a közösségi médiát, és több mint felük innen merít ihletet a vásárláshoz. A jövő generációi várhatóan továbbra is sok időt töltenek majd az online térben, ahol hipercélzott és személyre szabott hirdetéseket kaphatnak a kívánt termékekről – egyenesen azoktól az influenszerektől, akiket már ismernek és szeretnek. 

Mindent egybevetve tehát folyamatosan növekszik a közösségi médiában történő tartalomfogyasztás mértéke, emiatt ezek a platformok továbbra is ideális csatornák a márkák számára, hogy ott szólítsák meg a potenciális vásárlókat.

A közösségi kereskedelmi bővülő ökoszisztéma tele van lehetőségekkel a márkák, a közösségi platformok és a fejlesztők számára egyaránt. A márkáknak arra érdemes összpontosítaniuk erőfeszítéseiket, hogy felfedezzék, mely termékkategóriák érettek a közösségi kereskedelemre, valamint, hogy nyomon kövessék a felhasználói viselkedés és a vásárlási preferenciák kulturális változásait – foglalta össze Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A sikeres marketing szempontjából fontos szerepe lehet az olyan influenszerek azonosításának és aktivizálásának, akik nemcsak a szponzort képviselik, hanem az ideális vásárlókhoz is hitelesen tudnak szólni. Emellett a közösségi hirdetések hipercélzott és személyre szabott funkciójából is előnyt kovácsolhatnak a márkák, ugyanis a több milliárd adatra és fejlett analitikára támaszkodó algoritmusok rendkívül hatékonyak lehetnek.

Az olyan újszerű közösségi vásárlási élmények, mint például az élőben közvetített események vagy a kiterjesztett valóságon alapuló próbavásárlások szintén sokat dobhatnak a márkák eladásain.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.