Januárban az üzleti szférán belül az ipar kivételével minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett. Az iparban a rendelésállomány és a készletszint megítélése romlott, az elmúlt időszaki termelésről és a termelési kilátásokr��l alkotott vélemény javult. Kedvezőbbnek látták a cégek exportrendeléseiket is. Az építőipari bizalmi index januárban 4 ponttal emelkedett, ennek következtében négyhavi csúcsára került. A magas- és mélyépítők kilátásai egyaránt javultak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség nem változott, a rendelésállományok értékelése érezhetően javult.
Az év első hónapjában a kereskedelmi bizalmi index is négyhavi csúcsára jutott. Leginkább az eladási pozíció megítélése lett kedvezőbb, de a rendelések várható alakulását, és kissé a készletszínvonalat is jobbnak látták a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index januárban lényegében stagnált. Az általános üzletmenet megítélése nem változott, a forgalmi várakozások erősödtek, az előző havi fogalom és létszám megítélése romlott.
Januárban a foglalkoztatási hajlandóság összességében – ezen belül az iparban és a szolgáltató szektorban – csökkent, a kereskedelemben és az építőiparban kissé erősödött. Így továbbra is valamivel több a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. A termelés bővítését akadályozó tényezők közül az iparban ismét a munkaerőhiány van az első helyen, ez az építőiparban csak a második, a szolgáltató szektorban pedig a harmadik legfontosabb ok.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme ugyanakkor némiképp erősödött.
Az üzleti szféra áremelési törekvése januárban jelentősen lefékeződött, már csak a kereskedelemben készül a cégek nagyobb fele áremelésre. Kissé enyhült a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése januárban sokkal optimistább lett az előző hónapokban tapasztaltnál; különösen a cégek, de a lakosság körében is.
A GKI fogyasztói bizalmi index a május-októberi jelentős romlást követően az elmúlt negyedévben alig változott, januárban lényegében stagnált. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz képest enyhén rosszabbnak érezte, jövőbeli megtakarítási képességének megítélése viszont nem változott. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét romlónak, míg a következő egy évre vonatkozót javulónak érzékelték.
