December végén jelent meg a kormányrendelet a 2023-ban hatályos minimálbérrel kapcsolatban. Ennek értelmében az idén havi bruttó 232 ezer forintra emelkedik a minimálbér.
A minimálbér összege több szempontból is jelentős tényező adójogi szempontból, ezáltal az emelésének számtalan közvetett vagy közvetlen adózási vonatkozása van, amelyekre a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdemes figyelniük
– foglalta Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere, a személyi jövedelemadózással foglalkozó csoport vezetője. Cége ráadásul csokorba szedte a szabályváltozással együtt járó fontos tudnivalókat, érdekességeket is.
Nagyobb céges ajándék érkezhet
A korábbi évekhez hasonlóan a munkabérnél kedvezőbben adózik a céges rendezvénnyel összefüggésben adott, a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy. Egy karácsonyi partin például kedvezőbb adózás mellett már akár 58 ezer forintot érő ajándékkal hálálhatja meg a cég a dolgozói munkáját. Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül az évente egyszer adható csekély értékű ajándék – ennek értéke legfeljebb a minimálbér 10 százaléka. Így összesen akár nyolcvanezer forint értékben kaphat a munkavállaló kedvező adózás mellett ajándékot.
Vonzóbbá válik az átalányadózás
A 2022-es évben a KATA-változások miatt kiemelt figyelmet és sajtónyilvánosságot kapott adózási forma, az egyéni vállalkozó átalányadózása is kedvezően érintett a minimálbér-emelés során. Bővül a választásra jogosultak köre, ugyanis főszabály szerint azok az egyéni vállalkozók választhatják ezt az adózási formát, akinek a megelőző évi és a tárgyévi bevétele sem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét.
Az emelés kedvező hatással van az érintettek adóterheire is, hiszen az adott évben, az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelmük mentes a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól – 2023-ban ez majdnem eléri az egymillió-négyszázezer forintot.
Bővül a kriptoeszközből származó jövedelem adómentességi köre
Nem kell kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bevétellel összefüggésben adózni, ha a vizsgált ügyletből származ�� bevétel a minimálbér 10 százalékát (nagyjából 23 ezer forint) nem haladja meg, ugyanezen napon más ilyen ügyletből nem szerez bevételt, és az adott évben az ilyen bevételeinek összege a minimálbért nem haladja meg. Ennek értelmében adómentes például az adott évben tíz, egyenként húszezer forintot meg nem haladó bevételt eredményező ügyletből származó jövedelem, feltéve, hogy ezek mind különböző napokon valósultak meg.
Magasabb lett a személyi adókedvezmény összege
A vonatkozó kormányrendeletben említett betegséggel diagnosztizált (például cukorbetegség és a laktóz-intolerancia egyes fajtái) magánszemélyek személyi adókedvezményre jogosultak: ennek igénybevétele esetén havonta nagyjából tízezer forinttal csökkenthetik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségüket.
Jól járnak a nappali tagozatos hallgatók
Ahogyan a korábbi években, úgy idén is mentes lesz a személyi jövedelemadó alól a nappali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a havi minimálbért meg nem haladó rész: 232 ezer forint.
Jobb helyen vagy többször ülhetünk a lelátón vagy a nézőtéren
Továbbra is adómentes a sportrendezvényre, illetve kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet: a két juttatás egyenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben adómentes – így akár jobb helyre szóló vagy több belépőt is kaphatunk.
Plafon a szociális hozzájárulási adónál
Az egyes jövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adó adófizetési plafonja is a minimálbérhez kötött: például a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék és az árfolyamnyereség után nem kell az adót megfizetni, ha a magánszemély meghatározott jövedelmei (így többek között a munkabér, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem) a tárgyévben már elérték a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (2023-ban több mint öt és félmillió forintot).
A munkáltatók is nyernek az emeléssel
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után a szociális hozzájárulási adókedvezmény összege havonta a bruttó munkabér – de legfeljebb a minimálbér – után számított adó fele. 13 százalékos adómértékkel és a minimálbér összegével számolva a kedvezmény 2023-tól már havonta hozzávetőleg tizenötezer forint lehet, ami különösen azon munkáltatók számára jelenthet komoly könnyítést, ahol jelentős létszámban foglalkoztatnak szakképzetlen munkaerőt.
A munkaerőpiacra lépők esetén is érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény, ami a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a harmadik évben ennek 50 százaléka.
2019 óta a legalább háromgyermekes, munkaerőpiacra lépő anyák esetén a szociális hozzájárulási adókedvezmény összege a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ennek 50 százaléka: 2023-ban ez az első 3 évben hozzávetőleg 30 ezer forint, a 4-5. évben nagyjából 15 ezer forint.
