Fellendítette az illegális állatkölyök-kereskedelmet a világjárvány

Fellendítette az illegális állatkölyök-kereskedelmet a világjárvány

A Bécsi Állatorvosi Egyetem és a Bécsi Állatvédelmi Ombudsmani Hivatal közös kutatása szerint jelentősen nőtt a pandémia alatt az interneten rendelt állatkölykök száma.

Két koszos szállítódobozban, kartondobozok alá rejtve találtak rá arra az öt nyolchetes kölyökcicára, akiket ukrán csempészek Románián át vittek Ausztriába, hogy eladják őket az európai piacon. A Bécsi Állategészségügyi Hivatal és a tartományi rendőrség munkatársai egy megkárosított vevőtől kapták a tippet, hogy újabb szállítmány érkezik. A hölgy fél évvel ezelőtt vásárolt kiscicát az interneten, de az állat érkezését követően röviddel súlyosan megbetegedett és csak az intenzív terápiás ellátásnak köszönhetően élte túl.

A bécsi hölgy esete tipikusnak mondható: a Bécsi Állatorvosi Egyetem és a Bécsi Állatvédelmi Ombudsmani Hivatal közös tanulmánya szerint ugyanis a külföldi – főleg román (73 százalék), magyar (61 százalék) és ukrán (43 százalék) – szaporítóktól érkező kölykök 25 százaléka betegen érkezik új gazdájához, vagy röviddel érkezése után megbetegszik, ráadásul túl fiatal az elválasztáshoz. Az állatok rendszerint nincsenek beoltva sem. 2020 márciusa és 2021 márciusa között például 40 százalékkal több kölyökkutyát kellett parvovírus fertőzéssel kezelni, mint egy évvel korábban.

A kutatás osztrák, német és svájci állatorvosok közreműködésével készült, a 227 résztvevő 73 százaléka állította, hogy a koronavírus miatti első lezárást követően jelentősen több kölyökkutyát kellett ellátnia. A megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy az állatok egyötöde valószínűleg illegális állatkereskedelemből származik.

A tanulmány szerzője, Clair Firth szerint az állatkölykök illegális kereskedelme nemcsak azért virágzik, mert nagy haszonnal kecsegtet, hanem „mert nem lehet beazonosítani a kereskedőket, nincsenek megfelelő következmények, a lakosság nem rendelkezik elegendő ismerettel a témáról és mert hamis információk alapján – különleges vérvonal (72 százalék), hamis fotó (53 százalék), szép honlap (46 százalék) – hagyják magukat rábeszélni „olcsó” kutya- vagy macskakölyök megvásárlására”.

A jelenségnek az sem tett jót, hogy az óriási kereslet miatt sokan inkább az internetről rendeltek kutyakölyköt. A Bécsi Állatvédelmi Ombudmani Hivatal felmérése szerint az első lezárás, 2020 márciusa óta 120 százalékkal többen kerestek rá a „kutyakölyök vásárlása” kifejezésre.

Ne vegyenek interneten kisállatot, mintha egy pár cipőt választanának. Csak hozzájárulnak az állatok szenvedéséhez és szó szerint zsákbamacskát vesznek. Fogadjanak örökbe egyet menhelyről vagy vásároljanak megbízható tenyésztőtől – hívta fel a figyelmet Bécs állatvédelmi tanácsnoka, Jürgen Czernohorszky.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.